A ki mit tud a budai várfal bontásáról?-címmel ma publikált posztunkra az alábbi választ kommentálta Rákóczi Gergely régész:

Kedves urbanisták,


A budai vár említett területén már jó ideje folynak munkálatok, a képen látható daru is már legalább 1 éve ott áll. (gugli maps 2013 nyári fotón már szerepel)


A megcélzott falszakasz alapja középkori eredetű, az 1950'-es évek során folyt feltárások is érintették a területet, s Gerevich László a "Nyugati, ún. Hosszú-fal"-ként azonosította a vár legkülső nyugati védműveként a XV. században emelt falszakaszt. A képen a Karakas-pasa tornya látható. Ez török kori (16.sz.-i) építmény, az ún. Északi (Koldus) kapuval áttört legkülső várfalba csatlakozik. A Hallart-féle 1686-os metszeten is látható az 5 nyugati pillérrel megtámasztott falszakasz, végén egy alul henger, felső szintjén poligonális kiképzésű bástyaszerű saroktorony (ekkor a toronysisak hiányzott, s a szakasz belső oldalán egy mecset állott). torony és a hozzá csatlakozó nyugati hosszúfal a Haüy féle metszeten is látható(1687).

Maga a nyugati zárófal felépülése a Mátyás-korra tehető (XV. sz. 2. fele), a hozzá csatolt saroktorony nélkül, de ún. ambulacrum-mal, azaz védőfolyosóval. Ez a belső nyugati várfal konzolai alapján 4 m széles lehetett, a várfal külső homlokzatára 1.5 m-rel kiülő gyilokjáró folyosóval. A képen látható torony csak 1620 körül került a védelmi rendszerbe, ekkor építette ugyanis Karakas Mehmed pasa. A torony környékét 1991-ben kutatta Magyar Károly régész.

Köszönjük szépen. Mint ismeretes, reggel jelezte egy olvasónk, hogy egy szakaszon bontják a budai várfalat. Az Index tudósítói is kimentek a helyszínre, ahol is azt látták, hogy munkások légkalapáccsal bontották a várfalat.

Gergely beszámolójából amit hiányolok, hogy ez akkor egy szakszerű feltárás része, avagy a mélygarázs-építéshez kötődik, esetleg más építkezéshez, illetve,hogy az eredeti állapot visszaállításra kerül-e?

Ha ő vagy más, tudja a válaszokat, kérem küldje el.

Update: Gergely ehhez a poszthoz írt kommentjében korrekt történeti fejtágítót tartott a várról, érdemes elolvasni. Illetve kérdéseinkre adott érdemi válasza:

Egy szakszerű feltárásnak sosem része a falak légkalapáccsal való szétzúzása, ezek a munkálatok tehát az építkezéshez kötődnek.

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: budapest bontás budai vár i. ker

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr476224613

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

voltaire12 2014.05.29. 00:55:26

Az index-cikk szerint II. vh után épült falról van szó. Vagyis a megoldás egyszerű: itt is visszaállítják az 1944-es állapotokat.

Dinkainka 2014.05.29. 03:59:38

@voltaire12: Akkor a Tigris tankok hol vannak?:-)))

Rákóczi Gergely 2014.05.29. 11:14:23

Kedves urbanisták,

Egy szakszerű feltárásnak sosem része a falak légkalapáccsal való szétzúzása, ezek a munkálatok tehát az építkezéshez kötődnek.

Az index-cikkben olvasható adat nem egészen igaz, az érintett szakasznak falkoronája (pártázat, mellvéd) ugyan újkori (XX.sz.-i), a főfalak magja azonban Zsigmond-kori (1437 előtti).
A fotózott rész a külső nyugati várfal, amivel párhuzamosan fut egy belső erődfal is, így e kettő köze egy hatalmas, 1000 négyzetméteres zwingert, falszorost képez. Ezt az újkorban Újvilág-ároknak, a török korban pedig Jeni mahalle-nak, azaz "új városnak" nevezték, ugyanis ekkoriban valóságos balkáni kisváros képét mutatta. A városrésznek még külön dzsámija is volt.
A terület teljesen feltáratlan. A falszoros Hunyadi Mátyás korában már létezett, s itt sejthetőek a budai királyi rezidencia alsó, Krisztinaváros felőli díszkertei, melyekről 1663-ban a palotát meglátógató Evlia Cselebi török utazó is megemlékezett.
A most bontott faltól bentebb (és a sziklaplató terepviszonyai miatt fentebb) futó 2. fal 8 m magas, 2.5 m széles volt.
A falszakasz sokat rongálódott, ugyanis minden valamire való ostrommérnök a Krisztinaváros felől a vár legsebezhetőbb D-i pontját lövette tüzérségi ütegekkel. (vö. Marsigli 1686-os ostromtérképével, 1529-30 as ostromnaplókkal, 1849 es honvédostrom terveivel).
Az 1684.évi budai ostrom után a szultán Isztambulból Kösze (Szakálltalan) Sziavus aga szultáni mérnököt küldte ide és ő kapott megbízást a sérült nyugati várfalak kijavítására.
Sziavus aga helyreállította a régi falakat és azokat egyes pontokon fokozottan megerősítette. A Karakas pasa tornyát újabb bástya építésével erődítette.
A torony jelenlegi állapota azonban (ahogy a képen is látható) csak az 1960'-as években alakult ki, miután az eredeti török tornyot Hauszmann Alajos 1900 körül lebontatta. A várfalszakasz támpilléreit szintén ő vágatta át, s ő léteítette a ma látható szerpentin-utat is (akkoriban a királyi lovarda falszorosban álló épületének infrastrukturális szükségletei miatt volt szükség erre).

Az Indexnek annyiben van igaza, hogy ezt a lebontott tornyot, valamint a Fehérvári Rondellát (mostani Krisztinaváros felőli kocsilehajtó) a Világháború után építették újjá.

A falszakasz tömbje azonban középkori, s jelenlegi felépítése szerint a 2 m vastag várfal külső téglaköpenye újkori (XX. sz.), ami ráfed egy (homokkő kváderből készült (50 cm vasta) falazatra (Bach-korszak, honvédostrom utáni javítás). Befelé haladva ezután következik csak az 1-1.2 m vastag falmag, mely Zsigmond-kori, vegyes, forró habarccsal kötött masszív falazat.

A jelenleg bontott falszakasz alapja tehát középkori (Zsigmond kori II. periódus, vagy V. László / Hunyadi Mátyás-kori), sőt egyesek szerint a képen látható Karakas pasa tornya is az. Neve ellenére annak építését is ekkorra tehetjük.

(Gerevich László: A budai vár feltárása. Bp, 1966.; Zolnay László: Az 1967-75. évi budavári ásatásokról s az itt talált gótikus szoborcsoportról. BudRég XXIV. 3-4. (1977); KOPPÁNY Tibor: Várak és kastélyok magyarországon a 11-19. században; BUZÁS Gergely: A budai gótikus szoborleletről. Valóság 36. 4(1993)89-97.; MAGYAR Károly: A középkori budai királyi palota fő építési korszakainak alaprajzi rekonstrukciója. BPR. 1997, 101-120.)

Rákóczi Gergely 2014.05.31. 08:00:33

@Dobó Géza: ÉN köszönöm a promóciót :) Gratula a bloghoz, nagyon király!