Mi az a Futár? Hát azok a világítós menetrendek a buszmegállóban! Vagy nem? Nos természetesen nem csak azok. Azt már a korábban is tisztáztuk, hogy a Futár nem egy egyszerű menetrendkijelző. Azzal, hogy az összes buszt felszerelik GPS-szel, rádióval és kommunikálni tudnak majd a központtal, meg egymással, sokkal többet jelent majd, mint azt elsőre gondolnánk. 

Az elmúlt hetekben volt szerencsém benézni a BKK diszpécserközpontjába, meg egy villamosszerelő-műhelybe is, hogy megtudjam, mit is tud a Futár. Na és persze rákérdeztem egy-két necces pontra is. (Az első kérdésre a fejlesztő-szállító Synergon írásban adott választ, a többit háttérbeszélgetések során összegyűjtött információkból én állítottam össze)

Íme tíz kérdés, amelyekre talán nem tudtad a választ, vagy akár fel sem merültek benned. 

Essünk túl először a két rázós kérdésen, aztán jöjjön néhány fícsör, ami kényelmesebbé teszi majd a budapesti közlekedést. Szóval TUDTAD,...

1. ...hogy miért nem működik még mindenhol a Futár?

A Synergon válasza:


„A Futár-projekt végátadása folyamatban van, a Synergon egy korábbi interjúban már említett 2014. 03. 31-i határidőre minden projekt elemet készre jelentett. Az M4 metró üzembe állása miatti menetrendfrissítések már a Futárról történtek. Egyedül a villamosszerelés alprojekt készültsége nem 100%-os. Minden, a villamosok szereléséhez szükséges eszköz határidőre leszállításra került a BKK-BKV számára.

A szerelést követően a villamosoknak szigorú hatósági vizsgán kell megfelelniük a szükséges engedélyek megszerzéséhez. A szigorú vizsgákhoz szükséges a járművek Futártól független felkészítése és karbantartása is, amely időigényes feladat. Ezért bár a Futár rendszer szabályosan működik, a járművek nem térhetnek vissza a forgalomba.

A BKK-BKV és a Synergon helyzetét tovább nehezíti, hogy amíg a forgalomból kivett járművek nem kapják meg az engedélyeket és nem állhatnak újra forgalomba, addig újabb járművek szerelése nem kezdődhet meg, mert a járműállomány alacsony száma ezt nem teszi lehetővé, az újabb villamosok kivétele a forgalomból már fennakadásokat okozna a mindennapi közlekedésben.

A Futár egy összetett, komplex rendszer, ezért a kijelzőket csak azokon a viszonylatokon lehet bekapcsolni, ahol az összes forgalomban lévő jármű fel van szerelve a Futárral. Ha nem így tenne a megrendelő, akkor nem minden esetben mutatná a kijelző az érkező járművet, ez az utasok félretájékoztatásához vezetne.

Ezért a BKK csak ott kapcsolja be a kijelzőket, ahol az adott viszonylaton közlekedő minden jármű fel van szerelve a Futárral.”

 

2. ...hogy miért nem pontos még mindenhol a menetrendkijelző?


A kijelzőkre kiírt adatoktól elvileg nem tud eltérni a jármű, hiszen az nem egy menetrend, amihez igazodni kell, hanem egy valós adat. Az alapján írják ki, hogy milyen messze is van épp a következő busz vagy villamos. A tapasztalatok szerint azonban előfordul, hogy már azt mutatja, hogy megjött a busz, de a valóságban még nincs sehol – vagy épp fordítva.

Ennek legtöbbször az az oka, hogy még nincsenek pontosan beállítva a megállók érzékelői. Elvileg mindegyik kijelzőnél külön-külön lehet igazítani, hogy milyen távolságnál jelezze azt, hogy ott a busz. Például a Mátyásföld Repülőtér megállóban a 44-es közvetlenül a megálló előtt kanyarodik ki, ráadásul egy lámpás kereszteződésbe. Többször előfordult, hogy pirosat kapott, a megállóból még nem is látszott, de már bekerült abba a távolságba, ahol a kijelző már érkezőnek tüntette fel.

Hasonlóan speciális eset mondjuk az Alagút két vége, ahol nincs GPS-jel, ezért csak az utolsó pillanatban tudja mutatni a kijelző, hogy megjött a busz.

Azt ígérik, ezeket a speciális eseteket az elkövetkező hetekben mindenhol kiigazítják.


3. ...hogy a vakoknak beszél is a futár?


Ugyanis mindegyik kijelzőn van hangszóró is, és fel vannak szerelve beszédszintetizátorral is. Ha egy vak vagy gyengén látó érkezik a megállóba, egy speciális app segítségével – amellyel csak ők rendelkeznek – fel tudja olvastatni a kijelzőre írt szöveget.

Elvileg azt is be lehetne állítani, hogy minden beérkező járatról mondja meg, hogy milyen. Vannak városok, ahol ez működik, de a tapasztalatok szerint sokakat zavar az egész napos szövegbemondás. A modernebb járműveken – például a Citaro-buszokon, vagy az újabb csuklós Volvókon – külső hangszóró is van. Vagyis be tudják maguk is mondani a számukat, ha kérik tőle.

Meg persze mást is be lehet olvasni. A beolvasást nem szó szerint kell érteni, a hangkommunikáció ennél összetettebb a Futárban.

 

4. ...hogy veszély esetén ki lehet hangosítani a fülkét?

Ugyanis a Futár nem csak egy csomó összekapcsolt kijelzőt foglal magában, hanem egy saját rádiós rendszert is. Sőt kettőt. A megrendelő kérése ugyanis az volt, hogy a GSM mellett a biztonság kedvéért legyen egy Tetra-rendszer is. Ez egyébként az első ilyen civil hálózat Magyarországon. Ezen keresztül akár konferenciabeszélgetést is lehet rendezni: a központból egy kattintással vagy „bekarikázással” ki lehet jelölni kikhez akarnak szólni.

Minden járművön van egy vészgomb is, amit ha megnyom a vezető, azonnal riasztást küld a diszpécserközpontba, ahol kihangosítva hallhatják, mi is történik a járműben.

A diszpécserközpontból be lehet szólni a járművek utasterébe is, a már említett kijelzőkre szerelt hangszórókba is, de további 77 hangosbemondó van elhelyezve a peronokon is a kijelzőktől függetlenül.

A közönségnek szánt szövegeket legtöbbször mp3-ban kapják meg a járművek, így nem kell attól tartani, hogy egy olyan sofőrnek kell elmagyarázni a helyzetet, aki mondjuk remekül vezet, de pocsékul beszél.

Na és a „Futár mondja be” a megállók neveit is a buszokon, villamosokon.

 

5. ...hogy a Futár „átvette a hatalmat” az összes kijelző felett?

Nem csak a hangbemondásban, de a szöveges tájékoztatóknál is. A legtöbben Futárnak hívják a megállókban lógó táblákat, de ennyi erővel nyugodtan hívhatnánk így azokat a kijelzőket is, amelyek kiírják, hogy hányas buszról vagy villamosról van szó. Vagy amelyek a járművek belsejében mutatják, hogy milyen megálló jön.

Ha teljes üzemmódra kapcsol a Futár, akkor ezek sok minden mást is meg tudnak majd mutatni.

 

6. ...hogy a buszok egymásnak is tudnak üzenni vele?

Ha egy megállóhoz közeledik a busz, akkor a beltéri kijelző/hangosbemondó csak azokat a járatokat mondja be, amelyekre valóban át lehet ott szállni félórán belül. 

És itt nem csak a menetrendi adatok számítanak. Ha mondjuk egy baleset miatt pótlók járnak a négyeshatos helyett, akkor a Blahára érkező hetes busz automatikusan ezt közli – és nem azt, hogy átszállhatnak a villamosra.

 

7. ...hogy a buszok tudnak maguknak zöld jelzést csinálni?

A buszok és villamosok nem csak egymással, hanem természetesen a diszpécserközponttal is kommunikálnak. Minden diszpécsernek van néhány viszonylata, amit szemmel tart a monitorokon. Látja, hogy késik vagy siet-e, megkapja a sofőrök sürgős, vagy halasztható üzeneteit. 

A városban számos olyan lámpás kereszteződés van, ahol befolyásolni tudják a lámpákat a buszok – magyarul tudnak zöldet kérni maguknak. Ezek elég bonyolult forgalomszervezési feladatok – mert azért nem mentőautókról van szó, amelyek keresztülrongyolhatnak a piroson. (A helyszínekről már korábban is volt szó az Urbanistán.)
Nem csak a járatok tudnak így jobban alkalmazkodni a menetrendhez, de a menetrend is a járatokhoz. A gyűjtött adatok alapján sokkal pontosabban meg lehet tervezni azokat, figyelembe véve például a hétvégi és a hétközi forgalom közti különbséget.

A menet közben gyűjtött adatokat aztán wifin adják le a buszok a város meghatározott pontjain.

Persze wifi nem csak itt lesz, hanem hamarosan minden Combinón, párhuzamosan a beltéri kamerákkal – amelyekkel a rongálásokat, tolvajlást igyekeznek megelőzni. A Citarókon már működnek ilyen kamerák, a tapasztalatok szerint beváltak.

 

8. ...hogy egy tableten a helyszínen is átrendezhető vele a forgalom?

Egy baleset vagy üzemzavar esetén a központból egyszerűen el lehet terelni a forgalmat. Kijelölve, hogy mely járműveknek milyen utasítás menjen ki, melyik jármű helyét melyik vegye át. Speciális esetekben, akár a helyszínen, egy tableten is „rendet teremthet” az irányító: átugorva a felesleges lépést, hogy onnan jelentsen a központnak, amelyik kiadja az utasításokat.

 

9. ...hogy jöhet a realtime térkép és a tuti telefonalkalmazások?

Amikor néhány hete felkapta a net – az amúgy igen remek – Utcakereső térképet azzal, hogy real time követheted rajta az összes BKK-járatot, egyből tudtam, hogy kamu a hír. Nem csak azért mert már tesztidőkből ismertem a honlapot és fejlesztőjét, de azért is, mert épp egy nappal korábban láttam az igazi térképet, amin valóban GPS-adatok alapján láthatók valós időben a budapesti buszok.

Egyelőre nem publikus, hiszen hivatalosan még nem állt üzembe a Futár a villamosokra és buszokra, a hajókat pedig csak májusban kapcsolják be. Más kérdés, hogy a metrók és a HÉV-ek csak menetrendi adatok alapján lesznek modellezhetők a későbbiekben is (épp úgy, ahogy az Utcakereső térképén mennek most), hiszen azokon nincs Futár.

Az adatokat természetesen elérhetővé teszi a BKK – ahogy most a menetrendi adatokat. Vagyis egész biztos, hogy a menetrend-alkalmazások nagyon gyorsan beépítik ezeket. És akkor a pesti tömegközlekedésnek is lesz olyan alkalmazása, mint amilyen a MÁV-nak a Telvira.

 

10. ...hogy akár sofőr viselkedését is tudná mérni? Meg még sok minden mást?

A fentiek mellett nagyon sok minden mást is tud még a Futár. És nagyon sok mindent nem. Viszont meg van benne a lehetőség, hogy tudja.

Például hozzá lehet majd illeszteni az elektronikus jegyrendszert.

Vagy egy giroszkóp beépítésével vizsgálni lehet vele azt, hogy milyen vadul vezet a sofőr, mennyire rángatja a buszt, milyen élesen kanyarodik vagy fékez. Külföldön van ahol ezt is figyelembe veszik a jutalmazáskor.

Ennél sokkal hétköznapibb lehetőség, hogy tudna akár utasforgalmi statisztikákat is készíteni – az új Citarókban például megvan a lehetőség, hogy infrakamerával számolják a le és felszállókat.

Érdekes módon ilyennel évtizedekkel ezelőtt is kísérleteztek, de akkoriban a tengelyterhelésből próbáltak kiindulni. Ezzel azonban csak 70%-os pontossággal tudták kiszámolni a forgalmat. Sőt tulajdonképpen csak azt, hogy hány kiló utas utazott arra.

Ez volt ám az igazi tömegközlekedési szemlélet!

[Fotók: Nyitrai David/bkk.hu. Máthé Zoltán/MTI. Szűcs Ádám/Városban blog]

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: budapest közlekedés térkép tömegközlekedés futár forgalomszervezés bkk

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr1005888852

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nevem Earl 2014.04.01. 12:50:43

Azért az érdekes, hogy pl. a 30-as busz nem rövid (Káposztásmegyer-Keleti) viszonylatán nem hogy a rendszer nem tesztelődik, de még kijelzőket sem telepítettek (legalábbis az általam ismert Újpest-Kápmegyer szakaszon). Ez azt jelenti, be sem lesz kapcsolva a FUTÁR-ba?

Jhonny23 2014.04.01. 13:59:06

Na itt a magyar SKYNET, már nem kell sok idő és kiszivárog a világhálóra ahol átveszi az összes okostelefonon, tableten, PC-n az irányítást és Tibi atyát is a 4-es metróval való átszállás után irányítja haza a Humbákfalvi kocsmából

Nevem Earl 2014.04.01. 14:08:35

@Palotabarát: Legfeljebb az aluljáróban, a mozgólépcsőről kijőve, a megállókban biztosan nincs. Ugyanakkor a 147-esnek és a 220-asnak a megállójában van, azt nem néztem, hogy ezek szerepelnek-e az aluljáró kijelzőjén.

KoBa(k) · http://kobak.netpok.hu 2014.04.01. 14:12:40

Amíg nem indul be a Futár mobilappostul, addig menetrendi alapon lehet lesni a járatokat itt: szaladj.hu

BirkaFing Média 2014.04.01. 17:17:18

Bolgárországban már 1976 óta működik hasonló – csak éppen sokkal jobban működő – rendszer. Sőt, ott nyomógomb segítségével hívható a kívánt jármű (busz, villamos), így energiatakarékos, hiszen ha nincs utas, feleslegesen nem járnak a tömegközlekedési eszközök.

Érdekes, hogy a fejlesztés keretében Szófiában kétéltű lett a villamos, ha nincs kiépítve a sín, magától behúzza – az egyébként zajvédelmi okokból gumiabronccsal burkolt – kerekeit és helyettük kiereszti a rendes közútra való kerekeket (a mutyi persze ott is tetten érhető, busz és villamos beszállítója is ugyanaz az orosz Hankokijevics multicég).

Jelen pillanatban eljárás folyik a vég vezetői ellen, akik a Krím-félszigetre menekültek, már szerelik is át az abroncsokat a konkurens Bridzsovsztahanov cég termékeire. Kibogoztam a szálakat, az eddigi eredményeket itt foglaltam össze: http:\maxell\osszeeskuves-elmeletek\orosz beszallitok.pdf

A Futárov fejlesztés egyébként KGST forrásból valósult meg, 4 500 000 új levás költséggel, ami 1967-ben hatalmas összegnek számított!

fritoz222 2014.04.12. 20:54:27

Az újpalotai Fő téren tök szarul működik, legtöbbször téves infót jelez a 46-ossal kapcsolatban.