Még építés közben voltam a Gellért téri megállóban, ennek alapján mondom, hogy a kusza látszóbetongerendás (lent) a Gellért téri megálló. No offens.

Szerintem a buszpályaudvar mindent visz. A többivel még, csak-csak felveheti a versenyt, de azzal biztos nem.

komolyan szavaznom kéne valamire, amit élőben nem láttam...?

pont a 2 legfeleslegesebb megálló, akkor legalább nézzenek ki jól.

a pixeles az az annyira gagyi-gáz, a sose lsd-ztem de a matek-épitész diplomámmmal igy képzelem el.. vonalból. hogy rettenet..!!!

A kép alapján a mozaikos szerintem jól néz ki de tényleg látni kellene.

@nEjmEd: A Fővám és Gellért tér állomásokban sokkal több műszaki tartalom van mint a buszpályaudvarban.

Egyébként jelenleg 69%-on áll és vezet a magyar projekt.

Nagyszerű, de kérdem, van esélyem látni? 43 vagyok, egészséges, megélem még a négyes metrót?

@Drago Brutic: Igen, a választásokra át fogják adni. Akkor is, ha még nem készült el teljesen. :)

A plovdivi metró állomásai sokkal szebbek!

Amúgy a post tele van csúsztatással és ferdítéssel, a sportarchitectsnek semmi köze nem volt az állomások tervezéséhez.

Az első metró építésénél (1875.) egyébként a tartóoszlopok vasbeton szerkezetét mangánérccel ötvözték, hogy a tartósságukat növeljék. Később ezt a technikát alkalmazták a kisföldalatti Orczy tér – Kerékgyártó utca közötti szakaszán, azonban ez elsőre beomlott. Dr. Dempsey Sándor javaslatára jelölték ki az új szakaszt – tehát sokan nem tudják, de amolyan kvázi amolyan elkerülő szakasz lett  - a Lehel utca és Boráros tér között. Itt a szikes talaj miatt sokkal ellenállóbb födém rendszert lehetett kiépíteni, nem véletlen, hogy az 1923-35. közötti III. világháború alatt óvóhelyként is hasznos szolgálatot tett a belvárosi lakosoknak. De ez már egy másik történet.

Nincs nekem bajom ezzel a látszóbeton dologgal, de vajon milyen sűrűn fogják takarítani? Mert a porallergiámmal nem szeretnék mindig rosszul lenni, amikor arra járok.

A cikk szerzője valóban csúsztat, azaz kihagyta az oly nagyon népszerűsített állomás tevezőjét a cikkből. Idegesítő felszínesség, rá lehetett volna keresni.... Az állomás látványtervét Komoróczky Tamás képzőművész tervezte az építész iroda felkérésére. A Sporarchitects, amely az egész állomást tervezte, csak a látványterv végleges "műszaki kiosztását" végezte (szövevényes viták után). Majd nem fizetett a művésznek, mert nekik se maradt miből, ami a művészt nem vigasztalta... Hogy azóta megkapta-e a díját azt nem tudom, ettől függetlenül Komoróczky Tamás munkája látható az állomáson, szerzőként őt kellene (kötelező) feltüntetni. A részletek a Cink cikkében,cink.hu/mar-a-muveszek-is-osszevesztek-a-meg-sem-nyitott-negyes-509985188 az állomásról még itt olvashatsz:index.hu/belfold/budapest/2013/05/31/intergalaktikus_urutazas_a_gellert_terrol/

a kamu trippes csempebár továbbra is gagyi..) ráadásul már fotón látszik a mega gaggyer kivitelezés((

@Teremtette: ez egy átvett hír - természetesen a forrás feltüntetésével és linkelésével. Az ott szereplő infók vannak itt is

@Zubreczki Dávid: Ezt magam is kitaláltam. Ám Google jóbarát. Hír ellenőrzés és alaposság is. Nem találom elégséges indoknak, hogy a kopizott anyagban nem volt benne. De megbocsátok:-) Nem én vagyok az alkotó, de bánt ez a nagyon magyar történet (lásd Cink cikke) és jó lenne ha nem ilyen nagyon magyarul folytatódna, legalább a neve szerepelne. Ha tetszik valami valóban, érdemes utánanézni, úgy hiteles. (Nyilván a megrendelő felelőssége is benne van) A díjnak örülök, a hírnek is.

Valamint az internet lehetőséget ad a szöveg gyors, utólagos javítására avagy update elhelyezésére amely feltünteti az alkotó Komoróczky Tamás nevét is. Egy javítást javasolhatnék/kérhetnék esetleg? Előre is megköszönve.(A szerzői jogok és művészek tiszteletben tartása végett.)Köszönöm.

Az M4 Fővám és Gellért téri állomások kredit listája (2010)(innen: afasiaarq.blogspot.com/2010/09/sporaarchitects.html )
Megbízó: BKV Rt. DBR Metró Projekt Igazgatóság
Tervezés éve: 2005
Építés éve: 2007-2011
Állapot: építés alatt
költségvetés: kb. 20 millió Euro/ állomás
Méret: 7100 m2/ állomás
Tervező: Sporaarchitects Ltd. – Tibor Dékány, Sándor Finta, Ádám Hatvani, Orsolya Vadász
Tervező csapat: Zsuzsa Balogh, Attilla Korompay, Bence Várhidi
Általános tervezés: Palatium Stúdió Kft. -Zoltán Erő, Balázs Csapó
Építkezés, installáció: Főmterv, Uvaterv, Mott-Macdonald konzorciuma
Alkalmazott művészet: Tamás Komoróczky

+ www.dezeen.com/2010/10/15/fovam-ter-by-spora-architects/

@Teremtette: szívesen beleírom, de ugye azt érzed, hogy ez olyan, mint a filmeknél, ahol csak a rendező neve szerepel az egysoros ismertetőben, még akkor is, ha a főszereplő vagy az operatőr miatt lett az alkotás világhírű

@Teremtette: + 1

@Zubreczki Dávid: "ez olyan, mint a filmeknél, ahol csak a rendező neve szerepel az egysoros ismertetőben, még akkor is, ha a főszereplő vagy az operatőr miatt lett az alkotás világhírű " - ezt komolyan gondolod ?????

ez nem film. ez így hülyeség/nem jogos összehasonlítás.

igenis elvárható, h az alkotót nevezzük meg és ez elég egyértelmű itt a sánta/nem korrekt hasonlatod szerint nézve
itt 1 ember egyedül talált ki mindent - Komoróczky a rendező, a forgatókönyvíró, az operatőr és a színészek is.

pfff.

@maxell az okoskodó birka:
Mi van?

@maxell az okoskodó birka:
Már bocs, csak ilyen alternatívuniverzumos-Fringe-es,sportalmanachellopós élményt okoztál a szövegeddel.
Kisföldalatti az Orczy és Boráros térnél?
III. világháború 1923-35. között?

Vagy ennyire elqrtam volna az óraátállítást?

Nekem nem tetszenek ezek a megállok, de tény, hogy lehetnének rosszabbak is.

@Zubreczki Dávid: Nem, nem érzem hogy ez olyan mint a filmeknél, főleg hogy ez nem egy egysoros ismertető. Főleg, hogy a Komoróczky által látványtervezett állomások lettek a projekt PR zászlós hajói, és versenyre előszeretettel nevezett részletei, talán nem véletlenül. Bizonyára nem a forradalmian újító sablon félkörívek és párhuzamosok miatt, nyilván nem a megfelelő technikai, ergonómiai, közlekedésbiztonsági funkcionalitást díjazták, sem a peron tucatformáját, amelyet bármely metróban láthatunk, hanem a látvány designt, a művészi többletértéket. De ha analógiát akarok vonni a Sporarchitects a produkciós gyártó cég és producer, Komoróczky pedig az alkotónak számító kreditet érdemlő tervező, az építészek meg a "rajzolást kivitelező részleg szakmunkások" akiket nem szokás más projektekben sem alkotóként feltüntetni (sajnos. A látványkoncepció tulajdonosáé az érdem az építészeknél is. A látványtervet, koncepciót, vázlattervet megalkotó tervezőket tüntetik fel, nem a főfalat meg mozgólépcső szerelőaknáját ArchiCad-be robotoló favágót, bármilyen nagy szakértelmet sőt kreativitást követel is ez utóbbi.) Mivel itt az újat és formabontót, az alkotói feladatot és minőséget a belső design képviseli a peron tekintetében (nem a sablon falforma), azt gondolom Komoróczky Tamás alkotó és megilleti neve feltüntetése az "egysorosban" is bőven. Egyébként a díjazásának kérdéséről már ügyvédek ping-pongoznak, amint megtudtam, azóta sincs kifizetve. Ez pedig nem jogos. Köznyelven lopás. Nyilván dűlőre fognak jutni az ügyvédek, elég egyértelmű az eset. Nyilván a végén kötelező lesz feltüntetni a nevét is mindenütt, kár hogy pont egy építész iroda nem tiszteli a szellemi tulajdont, a szerzői jogot, a másik embert. Ez snassz és méltatlan. Továbbra is Komoróczky Tamás nevének feltüntetését tartom szakmailag, jogilag és emberileg megfelelőnek.