Emlékeztek még arra a 1947-es tervre, mely nevet adott volna minden kerületnek? Persze akkoriban még kevésbé durva megoldások születtek volna: mondjuk Mátyáskirályváros vagy Magdolnaváros. Néhány évvel később már más szelek fújtak. Palotabarát, a bpxv bloggere és az Urbanista rendszeres szerzője ezúttal az utcaátnevezések után kutatott a levéltárban, amikor igazi kincsre bukkant. Át is adom neki a szót:
Tulajdonképpen Budapest 1953-as nagy utcanév-átnevezési hullámához kerestem forrásokat, és ekkor futottam bele egy széljegyzetbe Gáspár Ferenc, Szabó Klára: Források Budapest történetéhez, 1950-1954 című kötetében (egyébként az eredeti levéltári dokumentum is fent van a neten digitalizálva). A 262. oldal alján kezdődik és a 263. oldal tetején végződik az idevágó rész.
Arról van benne szó, hogy 1952-53-ban nagyon komolyan gondolkoztak azon, hogy a frissen létrehozott Nagy-Budapest 23 kerületének neveit megváltoztatják, mivel azok részben a Habsburg-, részben a Horthy-korszakban születtek és nem illenek "a szocializmust építő ország fővárosához".
Az előterjesztés szerkesztői nem pepecseltek a városrésznevekkel (t.i.: egy-egy kerületnek ma sincs egységes neve, csak az alkotó városrészeknek. Pl.: XXII. kerület: Budafok, Nagytétény, Budatétény, Baross Gábor-telep, XV. kerület: Rákospalota, Pestújhely, Újpalota stb).
Azt szerették volna, ha az egy kerület-egy név koncepció él tovább. Ennek eredménye lett volna Budapest alábbi felosztása:
I. Budavára
II. Frankel Leó
III. Óbuda
IV. Partizán
V. Kossuth
VI. Liszt
VII. Erkel
VIII. Gorkij
IX. Rákóczy
X. József Attila
XI. Madách
XII. Petőfi
XIII. Moszkva
XIV. Sztálin
XV. Dózsa
XVI. István
XVII. Mátyás
XVIII. Munkácsy
XIX. Ady
XX. Marx—Engels
XXI. Lenin
XXII. Rákosi
XXIII. Hunyady
Hogy melyik kerületet képzelték 23.-nak, nem jöttem rá - ismeretes, hogy 1950 és 1992 között Budapest 22 kerületből állt, '92-ben a XX. kerület vált kétfelé XX. Pesterzsébet, XXIII. Soroksár néven. Felteszem, a javasolt nevekhez a "város" utótag dukált volna, vagyis V. Kossuthváros, VIII. Gorkijváros, XVII. Mátyásváros, de látható, hogy Óbuda maradt volna Óbuda, az I. kerület pedig Budavára.
Első blikkre azt mondanánk, hogy a magyar történelmi személyeket tekintve van is némi kapcsolódás a nevek és a kerületek közt, pl. az V. kerület főutcája valóban a Kossuth Lajos utca, adja magát a Kossuthváros név. A VI. kerületben van a Zeneakadémia, itt is passzol a Lisztváros (bár kimondva elég hülyén hangzik), Rákospalota történetének legendáriumában elég jelentős helyet kap a Dózsa-féle parasztfelkelés, híres iskolája a Dózsa György Gimnázium, oda is passzol a Dózsaváros, a IV. kerületi víztorony II. világháború alatti felrobbantását valóban az újpesti partizánok akadályozták meg, adekvát tehát a Partizánváros név.
De aztán kiderül, hogy egy másik elképzelés szerint a rendszer három "szentsége", Lenin, Sztálin és Rákosi nevét akár egy kerületek közt rendezendő verseny első három helyezettje is elnyerhette volna (nem taglalja az előterjesztés, de feltételezhetően munkaversenyről van szó), tehát bármelyik kerület lehetett volna Rákosiváros, feltéve persze, ha a munkások kellő százalékkal teljesítik túl a normát. Vagyis tulajdonképpen elég véletlenszerűnek tűnik az elnevezések kiválasztása.
Hogy pontosan miért nem került sor ezekre az átnevezésekre 1952-53-ban, mikor pedig az utcaneveket olyan nagy mértékben megváltoztatgatták, nem derül ki.
Érdekesség, hogy a kerületeknek ma sincs hivatalos nevük, csak a városrészeknek. Legalábbis a főváros közigazgatási felosztásáról szolgáló törvény, és az ezzel összefüggő fővárosi rendelet nem említ kerületneveket. Így például jogszabály szerint nincs Zugló (XIV.), Újbuda (XI.), Hegyvidék (XII.), és a helyi képviselők leleménye folytán 2012 óta már Józsefváros sem létezik.
Megjegyzések: Palotabarát posztjához én ütöttem össze gyorsan egy térképet illusztrációul, a mai kerületfelosztásra dobva fel a neveket - betűhíven. Érdekes, hogy amennyire irtóztak az elvtársak az y-végű nevektől, annyira bátran használták azt Rákóczi és Hunyadi esetében. Biztos úgy gondolták, ez dukál egy nemesnek. Az meg külön vicc, hogy Marx és Engels neve annyira egybeforrt, hogy még kerületet is közösen kaptak volna. A címben idézett Frankelleóváros ijesztően néz ki egybeírva, de a jelenleg hatályos szabályok szerint így írnánk, ezért így írtam én is.
