2013-07-23 15.45.38

A városokat, városrészeket bemutató könyv nem egyszerű műfaj, Török András legyen a talpán, aki ilyenbe merészel belevágni. Ez már csak akkor lehet keményebb feladat, ha a könyv célcsoportja a 9-13 éves korosztály. Szolga Zsófia egy ilyen feladatra vállalkozott. Hogy mennyire birkózott meg vele? Lássuk!

Mindenekelőtt A pesti zsidónegyed gyerekeknek nem valami kósza kísérlet, hanem egy évek óta megjelenő sorozat legfrissebb darabja (vagyis hát izé, az volt vagy fél éve, csak hát tudjátok mennyit szoktam ülni a recenzióra kapott könyveken). Volt már Tiéd a város kötet Pécsről, Sepsiszentgyörgyről és Egerről is, de készül Brassóról, Óbudáról és Paksról is. Na de mi most kanyarodjunk vissza Erzsébetvárosba!

Fontos leszögezni nem egy turisztikai kiadványról van szó. A célközönsége elsősorban a zsidónegyedben élők (amit a hagyományosnál kicsit tágabban értelmez a könyv, az Andrássy és a Rákóczi, valamint a két körút közti területről beszélve – szerintem nagyon helyesen).

Ezért van az, hogy olyan kérdések is felmerülnek benne, amik egy odalátogatónak egyáltalán nem fontosak (hogyan működik a gyerekkönyvtár, miként gyűjtsünk szelektíven hulladékot vagy hogy melyik a legkörnyezetkímélőbb közlekedési mód), mégis nagyban emelik a kötet értékét.

És nem csak akkor, ha helyi polgárként szeretnéd mondjuk a saját gyermekednek megvenni, vagy épp egy iskolai órán használni. Egyrészt ezek az általános részek gond nélkül alkalmazhatók szinte bárhol a városban (vagy más városokban is), másrészt a helyi látnivalók ismertetéséhez könnyedén átemelhetők más helyszínekre is az itt alkalmazott módszerek. Harmadrészt kicsit valóban útikönyvként is működhet: benne van mindaz, ami gyerekszemmel érdekes lehet a pesti zsidónegyedben.

Na de mi minden? Az elején rögtön túlesik a szerző a nemzeti tragédián és féloldalban összefoglalja a holokausztot, meg a gettót. Nem mondom, ennek említése nélkül nem lehet könyvet írni a pesti zsidónegyedről, még gyerekeknek sem, de én biztos nem az elején riogatom vele a leendő olvasókat. Persze jó kérdés, hogy hol és hogyan beszéljünk róla – biztos a kötet készítői is sokat rágódtak rajta.

Ám ez legyen a legnagyobb hibája a könyvnek – ha egyáltalán ez az –, többet nem is nagyon találtam benne. A következő oldalakon ugyanis pont azok az információk kerülnek terítékre, amelyek mindenkit érdekelnek –, s amik az ott élőket valóban érintik is. Villámtörténelem, legfontosabb épületek, településszerkezet, apró látnivalók a falakon és a talpunk alatt, közlekedés. Mindez hihetetlenül könnyed feldolgozásban.

Szinte minden oldal egy feladat, egy játék, tele rajzokkal és a két túravezetőnkkel, az Erzsébetváros címere mellől leröppent Griffel és Oroszlánnak. (A fotón például az egyik oldalon két épület jellegzetes elemeit kell megkeresni, miközben terítékre kerül az is, hogy mi mindenben különböznek egymástól, s mi mindenben hasonlítanak. A másik oldalon három épület részeit keverték össze.)

Nagyon jó, hogy már ebben a korban tudatosítja: egy városnegyed nem csak a történelemről és a „hardverről” – vagyis az épületekről, utcákról, szobrokról – szól. (Bár a magam részéről már annak is nagyon örülnék, ha ezt sikerülne átadni a következő generációknak, na de hadd legyek telhetetlen.)

Legalább ilyen fontos, hogy bemutatja a városnegyed életét. A játszótereket, az akadálymentesítést, a piacot, a boltokat, a vallásokat, a szokásokat, a zenei és színházi rendezvényeket.

És itt korántsem csak a zsidóságról van szó – hiszen Pestnek soha nem volt olyan hagyományos értelemben vett zsidónegyede, mint mondjuk Krakkónak. Ez sem az, mindig is rengetegféle nép lakta, az ereje épp a sokszínűségében rejlik. Hívhatnánk akár tarkabarka negyednek is.

Hisz pont olyan vidáman tarkabarka, mint Szolga Zsófi könyve.

20445[1].jpgHivatalos ismertető a könyvről és a sorozatról a kiadó honlapján. A könyv megvásárolható az Írók boltjában, a Két egér könyvesboltban, a Pozsonyi Pagonyban, a Fugában és a Hybrid Art Caféban. nekem úgy tűnik, a legolcsóbb a Pagony honlapján, ahol 2210 Ft-ért rendelhető meg.

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: budapest könyv recenzió zsidónegyed vii. ker

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr195422498

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

szájhúzó kutya · http://szajhuzokutya.blog.hu 2013.07.24. 12:59:07

Mint zsidó mondom, nagyon uncsi és meglehetősen szerencsétlen, de cserébe elég felháborító is a gettó területének "zsidó negyedezése"! Budapesten, pont az a jó, hogy nincs ilyen! A zsidóság elszórtan élt-él a városban. Kispesten, Újpesten is akár, de ott van Újlipócia, a Nagy Fuvaros u. - Teleki tér környéke. A legrégebbi temető budán van a mom mögött, a legrégebbi zsinagóga romja pedig a várban.

Plumper_ 2013.07.24. 13:26:51

@szájhúzó kutya: ez volt a hagyományos, régi zsidónegyed. van különbség erőszakkal kijelölt gettó és organikusan kialakult zsidó-zsidós városrész között. kőbánya-kispest például nem ilyen.

Az Olei Hagardom terroristái · http://en.wikipedia.org/wiki/Olei_Hagardom#List_of_Olei_Hagardom 2013.07.24. 16:43:02

hát igen: a zsidónegyed megismertetése a legfontosabb

nem a várnegyedé, vagy mondjuk budafoké