Ma este tízkor indul a Discovery Channel új sorozata, a Hogyan találtuk fel a világot? Ehhez kapcsolódóan játszunk egyet az Urbanistán. Az ötrészes sorozat minden részében egy-egy meghatározó találmányt ismerhettek meg. Az első rész a felhőkarcolókról szól, és ehhez kapcsolódik a játékunk is.
A többi epizódban jövő héttől a repülőgép, a mobiltelefon, az autó és a lőfegyver kerül sorra. A sorozatból megtudjuk, milyen szerepet játszott az egyes találmányok létrejöttében az emberi találékonyság, a kísérletezés és a véletlen. A Hogyan találtuk fel a világot? Facebook-oldala a sorozatban bemutatott találmányok mellett más újításokról is beszámol, legyenek azok a hétköznapokat kényelmesebbé tévő apróságok vagy hatalmas horderejű találmányok. Az Inventing The World YouTube csatorna pedig a találmányok – és feltalálóik – történeteit gyűjti össze.
A hatalmas épületek évezredek óta a mértéktelen hatalom és gazdagság megtestesítői. Az ókori Közel-Kelet egyik legimpozánsabb épülete Marduk isten temploma Babilonban, az Étemenanki zikkurat. Ennek első változata az i. e. 18. században épülhetett, de Szín-ahhé-eríba asszír uralkodó a város elfoglalása után Babilon összes épületével együtt leromboltatta. A zikkurat i. e. 6. századi újjáépítésével lett legendás hírű, egyes kutatók szerint ehhez az épülethez fűződik a Bibliából ismert Bábel tornya története is. Elkészülése után a zikkurat mintegy 91 méter magas volt.
A gazdagság jelképeként a középkorban is épültek toronyépületek, melyek különösen népszerűek voltak az itáliai kereskedővárosok gazdag famíliái között. Bolognában összesen 180 tornyot emeltek, melyeket akár az első felhőkarcolóknak is nevezhetünk. Ezek közül alig húsz maradt meg a XXI. századra, a két leghíresebb – a Torre degli Asinelli és a Torre Della Garisenda – azonban máig a város jelképének számít.
A Hogyan találtuk fel a világot? mai epizódjából kiderül, milyen szerepet játszott a felhőkarcolók létrejöttében egy kalitkába zárt madár és lángokban álló város. Azt is megtudhatjuk, hogyan előzte meg a Citigroup Center esetleges tragédiáját egy mérnökhallgató kíváncsisága. William LeMessurier, az épület tervezője egy hallgatója felvetésére 1978-ban újraszámolta, hogy a kivitelezéskor felhasznált – és a tervétől eltérő – technológiák mellett az épület szokatlan, de messze nem elképzelhetetlen szélmozgás során mekkora terhelést bírna ki. Az eredmény megdöbbentő volt: az évente több mint 6% eséllyel előforduló légköri körülmények (pl. hurrikán) esetén az épület összeomlana. Amikor ez kiderült, New York már csak hetekre állt attól, hogy elérje az Ella hurrikán. A tervező szakmai hírnevét kockáztatva jelezte a veszélyt a Citigroupnak, és a kockázat megszűntetéséhez szükséges munkálatokat még a ciklon megérkezéséig befejezhették a kivitelezők. A történtekről húsz évig, egy New Yorkerben közölt terjedelmes riportig senki sem tudott.
Íme a kérdés, amire a válaszaitokat várjuk:
Mely városban található a képen látható, 2005-ben átadott Forgó Torzó elnevezésű felhőkarcoló, Santiago Calatrava spanyol művész munkája?
A) Göteborg
B) Stockholm
C) Malmö
Válaszd ki és küldd be a helyes választ e-mailen az urbanistablog@gmail.com címre, november 19-én éjfélig! A helyes választ beküldők közül három szerencsés játékost sorsolunk ki, akik Discovery Channel ajándékokat nyernek. A nyertesek nevét november 20-án, kedden tesszük közzé itt, az Urbanista blogon.
Hogyan találtuk fel a világot? – november 13-án, kedden 22 órától, csak a Discovery Channel műsorán.
