A fenti 1947-es térkép már önmagában is valódi kincs ekkora felbontásban (Kossuth híddal, meg az épülő levő külvárossal és ipari negyedekkel stb.), ám ami miatt a bpxv blog közzé tette, az ott felül a legkisebb térkép. Ez volt Nagy-Budapest közigazgatási terve 36 egységre bontva. (Hogy Cinkota és Vecsés miért nem kapott saját számot, azt nem tudom.)

Rendkívül érdekes, ahogy a történelmi település- és településrész-határokhoz ragaszkodva próbálták kialakítani a közigazgatási egységeket. Így aztán olyan furcsaságok születtek (volna), mint a jókora Rákoskeresztúr (31) közepébe ágyazott önálló Rákoshegy (30) és Rákosliget (29). A mellette levő rendőrtérkép ennél már logikusabb, nagyobb egységekben gondolkodik és sokban hasonlít a mai felosztásra.

Budapest-terv 49 - via: bpxv

Amik legalább ilyen meglepőek mai szemmel, azok a kerületelnevezések. A negyvenes években létrehozott kerületeknek nevet is adtak, amelyek azonban nem mind maradtak meg a köztudatban, hiszen némelyik egy évtizedet sem élt meg ezen a néven.

Szentimreváros ma a XI. kerület egyik népszerű negyede, akkor az egész kerületet így nevezték. Mátyáskirályváros* a XII. kerület volt (itt az alapításáról egy archív filmhíradórészlet), Magdolnaváros a XIII., Szentistvánváros* pedig az V.: a körút, a Bazilika és az előtte fekvő tér, valamint az akkor még odatartozó újlipótvárosi Szent István park őrzi máig a nevét. Rákosváros sem maradt a XIV. kerület, pedig akár tetszhetett volna is a rendszernek (nem úgy mint a szegény rákosi vipera, amelyiknek évtizedre nevet kellett változtatnia a Rákosi Mátyással való névrokonság miatt). 

Érdekes összevetni a tervet azzal a századfordulós elképzeléssel, amelyik korábban szerepelt az Urbanistán és Budakalásztól Ürömig egy rakás települést bekebelezett volna a fővárosba.

*Mai településnév-szabályokhoz igazítva, ahogy Szentimrevárost ma is írjuk.

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: budapest térkép töri kerületek

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr1004849367

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Mandiner blogajánló 2012.10.16. 14:18:02

Ezt a posztot ajánlottuk a Mandiner blogajánlójában.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rozsdapeti · http://rozsda.blog.hu/ 2012.10.16. 10:13:45

Tényleg érdekes a mai Rákosmente így zárványosan, de a földterületek hovatartozása alapján logikus volt. Liget közösségi értelemben máig ilyen zárvány, szerencsére.

promontor · http://jozsefbiro.blog.hu/ 2012.10.16. 10:40:35

Ez így igazából csak egy Nagy-Pest, Buda ugyanakkora, mint ma is. A linkelt századfordulós elképzelés sokkal korszerűbb szerintem.

Mondjuk, amíg a kerületek Kiskirályságok, a Főváros meg Béna Kacsa, addig nagyjából tökmindegy, hogy Budaörs az kerület-e, vagy külön település.

DjZoNe · http://djz.hu/blog/ 2012.10.16. 10:59:05

@promontor: azért azt a csúnya elrendezésű második kerületet nézd már meg :D

Józsi bácsi, a frappáns visszavágások nagymestere 2012.10.16. 11:14:22

isten ments, hogy 37 polgármester legyen, akit el kell tartani, a sleppjével?! egyébként hogy van az, hogy new york, párizs, moszkva eléldegél 1 polgármesterrel, és fejlődik, bp-nek meg 24 kell?

hajdulaszlo (törölt) · http://hajduriverkotidzslaci.kinja.com/ 2012.10.16. 11:14:41

@rozsdapeti: Péter! A rozda.blog.hu: sajnos nincs megjeleníthető bejegyzés. Nem lehetsz ilyen slendrián:-)

-kk- 2012.10.16. 11:17:51

Ez a térkép igazából elég egyszerűen készült: fogták az aktuálisan érvényes kis-budapesti kerületbeosztást, illetve az agglomerációs települések saját, eredeti határait, és körberajzolták az egészet egy vastagabb, vörös vonallal.

Néhány évvel ezelőttig Prága közigazgatása volt a homályos emlékeim szerint hasonló: számozott, "városi" kerületek belül és szám nélküli, névvel azonosított "tagtelepülések" kívül.

-kk- 2012.10.16. 11:19:30

...ráadásul kicsit kapkodva is készülhetett, mert a Kis-Budapesthez már átkerült Észak-Csepel a levegőben lóg, Hárost meg elvitte valahová a cica.

Őexc.Vitéz Bivalybasznádhy. Dr. Őfőméltóságu Úr 2012.10.16. 11:25:46

Azért én utána néznék a 1947-es dátumnak.
Rákosszentmihályon Jávorfa utca van írva, holott a hatvanas évekig Jávor utca volt a neve, akkor cserélték át az utcanevet. Ugyanez érvényes a Bajcsy Zs-re is ami Ilona utca volt. Talán a hetvenes évekig.

Őexc.Vitéz Bivalybasznádhy. Dr. Őfőméltóságu Úr 2012.10.16. 11:28:16

Úgy tünik, mintha a térkép jó lenne, de az utcaneveket a mai tudása alapján írta volna be valaki.

bioLarzen 2012.10.16. 11:28:40

Azt lehet tudni, miért van Vecsés és Cinkota betűvel kiírva az alsó térképen - és miért csak az a kettő?

bio

Dr. GGG77 2012.10.16. 11:39:46

Isten ments, még 13 kerületet polgármesterrel, képviselőkkel együtt. Max 10 kerületre kéne osztani ezt a várost, sokkal kisebb kerületi hatáskörrel.

béla a görög (törölt) 2012.10.16. 11:58:01

A pénzen kívül nem sok jelentősége van a városhatárnak. Ugyanígy a kerülethatárnak sem. Mondjuk a pénz viszont nem egy utolsó szempont.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2012.10.16. 12:09:33

@bioLarzen: Vecsés és Cinkota a Budapest-vidék (harmadik kör) része lett volna összesen 73 további településsel. Ezek alkották volna Budapest megyét.
Hogy miért pont ezt a kettőt rajzolták be a térképre, és a többit miért nem, na, az tényleg rejtély.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2012.10.16. 12:20:20

@Őexc.Vitéz Bivalybasznádhy. Dr. Őfőméltóságu Úr: Az 1947 elég biztos. A hatvanas-hetvenes években ki vesződött volna ilyesmivel? Ugyanakkor 1945-1948 között elég sok utcanév megváltozott (részben a nácítlanítás részeként). Elképzelhetőnek tartom, hogy valaki "előre dolgozott", a tervezett utcanévváltoztatásokat vezette rá a térképre, ill. tudott, hogy számos '45-'48 közötti utcanévváltozást felülírt a rettenetes 1953-54-es hullám. Bármi lehet, nem irreális, hogy ez a térképverzió 1947-es.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2012.10.16. 12:21:08

~dá~: kösz az ajánlást, lehet, lenyúlom ezt a nagyítós figurát, nem tudtam, hogy iylet is lehet.

Zubreczki Dávid · http://urbanista.blog.hu 2012.10.16. 12:42:13

@Palotabarát: örömmel és kösz a remek tippet :) a zoom.itet meg nekem is urbi-kommentben mutatta valaki :)

kpetya 2012.10.16. 12:59:15

Ferihegyi reptér még sehol, de budaörsi és mátyásföldi létezik.

Nuuk 2012.10.16. 13:07:20

Hátöööizé a külső határ egyetlen _jelentős eltérése a mai állapotokhoz képest Vecsés. A többi csak kisebb különbség, pl. DNY-Csepel és hasonlók.

vegyesfehér 2012.10.16. 13:15:31

@Józsi bácsi, a frappáns visszavágások nagymestere: Mert azok jelentéktelen közigazgatási központok, Bp meg világváros. Na ! :O))

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2012.10.16. 13:37:21

@Nuuk: Vecsés nem része a városnak csak a megyének. Nincs jelentős eltérés. Tessék elolvasni a linkelt cikket is :)

telepi vagány (törölt) 2012.10.16. 13:38:50

Tényleg, mit a faszé kell ennyi kerület és polgármesteri hivatal? Sok százmilliárdos pazarlás. Herék lógatják a lógatni valójukat minden kerületben.
Érdekes Romániában nem minden településnek van önkormányzata, hanem több település tartozik egy hivatalhoz.
Agyrém a járási szint is, mert nem szüntetnek meg más szinteket, csak kreálnak egy újat. Minek? Vagy akkor lőjék ki a megyét vagy a települési szintet. Meg a kerületeket is.

Pirx 2012.10.16. 13:48:57

Valaki tudja, hogy mit keres a Csepelsziget északi részén, kb a fegyvergyárral egymagasságban egy repülőtér?

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2012.10.16. 14:15:26

@Józsi bácsi, a frappáns visszavágások nagymestere: Ezt én sem értettem soha.
Főleg, hogy most 3 alpolgi fogja majd a BKK-t igazgatni.
Minek három?

bioLarzen 2012.10.16. 14:25:36

@Palotabarát: Szia,

aha, értem.

Kösz az infót.

bio

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2012.10.16. 14:36:20

@telepi vagány: A mai romániai rendszer a világháború előtti hazai rendszerrel rokonítható: csak elöljáróságok voltak, a települések korlátozott önigazgatással működtek. A ma nálunk működő rendszer az önkormányzatiságra épül, vagyis hogy lehetőleg minél több helyi ügyben helyben szülessen döntés. Ahhoz, hogy megértsd a szisztémát, 1989-90-ig kell visszamenni, a rendszerváltó értelmiség vesszőparipája volt, hogy ne koncentrálódjon túl sok hatalom senkinek a kezében.

Az elmúlt 20 évben bebizonyosodott anomáliák javításának a hiánya a mindenkori hatalmi elit bénultságából fakad: az önkormányzati törvény 2/3-os, megváltoztatásához sosem volt meg a többség. Most megvan, kérdés, hogy jó-e, ha hozzányúlnak (sokak szerint bármi jó, csak változzon a szisztéma, mások szerint inkább pont ne most nyúljunk hozzá).

A mai járások össze sem hasonlíthatók az 1970-es évek járásaival, nem lett tőle többszintű az állam- és közigazgatás, nem jöttek létre járásbíróságok, országos hatáskörű szervezeteknek sincs (legalábbis ha jól tudom) járási szintű egységeik stb.

Sokkal tágabb teret igényelne egy ilyen vita, aligha hiszem, hogy kommentként felvetett kérdésedre kommentként megmagyarázható lenne az egyik előnye, másik hátránya.

Egyébként voltál valaha önkormányzati képviselőtestületi ülésen?

RETROPETI 2012.10.16. 14:52:12

@Pirx: 1932-ben kutatás kezdődött Budapest új közforgalmi repülőtere helyének kijelölésére. A számtalan javaslat között szerepelt a lágymányosi sósfürdő környéke és Alsó-Rákos is, de végül a legtöbben - újra - a Csepel-sziget északi csúcsára szavaztak. Itt ugyanis megfelelő sík terület állt rendelkezésre, továbbá a csúcson lévő híd jó megközelítési lehetőséget kínált.
Mivel a Weiss Manfréd Repülőgép- és Motorgyár Rt. itt rendezte be gyári repülőterét, a szakértők ennek bővítésével képzelték el a főváros új nemzetközi légi kikötőjének kiépítését. A javaslatban figyelembe vették azt a lehetőséget is, hogy a repülőteret úszótalpas repülőgépek is "használhatnák" egy Duna-parti kikötőbázis létrehozásával. Ez az ötlet egyáltalán nem volt újszerű, hiszen a húszas évek elején a magyar Aeroexpress Rt. Junkers F-13-as gépei a Gellért tér előtti Duna-szakaszról szálltak fel, illetve ide érkeztek.
"Eszményi szabad terület kínálkozik e célra - írta Benkhardt Ágost, az egyik korabeli tanul-mány szerzője -, a Csepel-sziget északi csúcsa. A városközponttól négy és fél kilométer távolságban van csak, tehát az utasok percek alatt közelíthetik meg. Ha még figyelembe vesszük a főváros és a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által terezett közlekedési hálózatrendszert, illetve az ehhez való ideális csatlakozást, akkor bátran állíthatjuk, hogy ezen a helyen lehetne Európa legjobban elhelyezett repülőterét felépíteni."
Csepelen végül is nem lett polgári repülőtér, annak ellenére, hogy 1931-ben, magyarországi látogatása során, több tízezer budapesti érdeklődő jelenlétében, itt szállt le a világhírű "Graf Zeppelin" léghajó.

www.aeronews.hu/press/repter.htm

telepi vagány (törölt) 2012.10.16. 15:13:12

@Palotabarát: voltam, sőt egy bizottságban jegyzőkönyvet is volt szerencsém vezetni, dolgoztam önkormányzatnál szakmai gyakorlat keretében örökkévalóságnak tűnt, alig vártam, hogy vége legyen
meg a helyi, ahol most élek tv közvetíti a képviselő-testület üléseit...

nem mondom, hogy mind léhűtő, aki ott dolgozott, ahol én, de a 90%-uk papírt tologat, aztán amikor egy értelmesebb jogi végzettségűnél landol, akkor meg is szerkesztve a határozat

van tapasztalatom az igazságszolgáltatásban és központi közigazgatásban is, na ott is sok a felesleges ember, és ami a legszörnyűbb, hogy mindenki mindenkinek a rokona, szeretője, ismerőse
uram-bátyám világ

v.era 2012.10.16. 15:37:21

A római számokat csak 14-ig ismerték?

Nuuk 2012.10.16. 15:39:37

@Palotabarát: Jogos, ebből a cikkből ez nem derül ki, a tietekből igen.

Online Távmunkás · http://onlinetavmunka.blog.hu 2012.10.16. 15:55:14

Annyit tegyünk hozzá, hogy a Pest környéki települések Budapesthez csatolását elég gyorsan megbánta az ország vezetése.

Kuruttya 2012.10.16. 16:00:48

Ahelyett, hogy Budaörsöt csatolták volna inkább Budapesthez, több értelme lett volna, mint a rákosoknak. De hát ugye ott túl sok német lakott.

aeidennis 2012.10.16. 16:30:21

@Kuruttya: Akkor már sajnos nem élt ott sok német.

Pirx 2012.10.16. 16:50:14

@RETROPETI: Köszönöm! Szeretem a repülést, érdekel a város. Az Aeroexpressről tudtam is...
Köszönöm mégegyszer!

patkányarcúáginéni 2012.10.16. 16:50:29

egy rakás települést inkább le kéne választani most a városról...és igen, elég volna 1db polgármester is.

de ezt (sem) mi fogjuk eldönteni...

Deak Tamas · http://valtozomult.blog.hu 2012.10.16. 16:51:53

A 14 kerületes Budapest plusz a régi városok újra önállókként.
Így legalább nem Biatorbágyra mennének a cégek, hanem kicsit közelebb ...

hovatűnt démonhill 2012.10.16. 17:01:13

@aeidennis: Budaörs (és Budakeszi) a Volksbundos múltja miatt, büntetésből nem kerülhetett be a budapesti bőítésbe.

Kb ez az egyetlen eltérés egyébként attól a tervtől, amely már a 30-as évek végén készen állt a város határainak átrajzolására, és amelyet mégis Rákosi nevéhez köt a közvélemény méltatlankodó része.

Nuuk 2012.10.16. 17:03:32

@Deak Tamas: Ha egyik-másik "új" település olyan adókedvezményeket tudna adni, hogy megérje, akkor igen. Egyébként meg egy rendes, piaci alapon működő céget nem érdekelnek a közigazgatási határok, hanem inkább nyolcvan másik szempont alapján dönt. És ha azoknak nem felelt meg pl. Pesterzsébet az újra-önállósodás előtt, akkor ezután sem fog, ergo marad Biatorbágyon.

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.10.16. 17:10:38

Én legkorább 1948-ra tenném a térképet, mert már van Margit híd, azt pedig 1948 nyarán adták át. (Viszont nincs még Lánchíd, amit 1949-ben.)
Persze könnyen beszélek, mert megvan ugyanez a térképem, csak én sokkal póriasabban tettem fel a netre. Igaz, az 9 éve volt:
faber.poli.hu/~csokis/budapest/bp-terkep/index.jpg
faber.poli.hu/~csokis/budapest/bp-terkep/b2.jpg

bokrif 2012.10.16. 18:36:39

A budai részen egészen sokáig nagyon nem nőttek össze a települések és az infrastruktúra is gyér volt (az esztergomi vasutat kivéve) ezért nem születtek tervek a már egyszer itt megjelent Bárczy-Harrer-féle nagy-Budapesten kívül.

Budakeszi és Budaörs német mivoltát magyarázatként felhozni arra miért nem rakták bele őket az 1950-es változatba érdekes, nem tudom igaz-e, de érdekes.

És hogy én is offoljak, mindenki onnan közelíti a kérdést, hogy sok a hivatalnok stb-stb. Meg sok a kerület. Persze lehet ezt is variálni, de igazából a feladatköröket, felelősségi területeket kéne értelmesen szétválogatni. Csak a politikai érdekek mindig felül fogják írni a szakmailag értelmes ötleteket - egészen addig amíg nincsen valami olyan kényszer ami miatt a politikai okokat figyelmen kívül lehet hagyni.
Ugyanígy vagy több pénz kell az önkormányzatoknak, vagy kevesebb feladat. Az, hogy elvették az iskolákat csak egy ed-hoc döntés volt. Ezt is át kéne gondolni, hogy mennyi pénzt hagyjunk az önkormányzatoknak és ezzel együtt mennyi feladatot.

Viszonylag kis ország ez. Elég korlátozott erőforrásokkal, szóval nem kéne szétkenni azt a kevés pénzt. Inkább koncentráltan. Ezért szerintem is erős budapesti önkormányzat kell.

nbcee 2012.10.16. 23:17:25

@bokrif: Azért volt arrafelé egy Törökbálinti (és egyben Budaörsi) HÉV, mondjuk olyan szerencsétlen vonalvezetéssel, hogy sokan inkább átszálltak a buszra, amikor nagyon elkezdett kacskaringózni.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2012.10.17. 01:41:14

@Csokis: Tulajdonképpen simán lehet, hogy '48-as. A jobb alsó sarkában van egy ilyen, hogy M. 49/947 M. Leginkább ebből következtettem, hogy '47-es (na jó, meg ahonnan leszedtem, ott 47-esnek írták). De semmi más támpontom nincs.

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2012.10.17. 02:35:24

@Csokis: Egyébként a faber.poli.hu/~csokis/ valami rosszindulatú programmal fertőz (a vírusirtóm szerint). A többi könyvtárcím pedig 403-as hibaüzenetre fut. Nem csoda, hogy nem találtuk a térképeket 9 évig :)

Rátonyi Gábor Tamás · http://bpxv.blog.hu/ 2012.10.17. 02:36:29

@telepi vagány: Oké, oké. Nem bántani akartalak. De az előző hozzászólásod meglehetősen hm... sommás volt. Elnagyolt.