"Magyar egyetemisták is indul"? :D

@szb9: így jár az ember, ha utólag piszkál bele a címbe :) kösz a figyelmeztetést! hali dá

Szeretem, ha a jövőn problémázunk !!!
Csak így tovább ! Azt a pénzt, amit a Tudományos Akadémia kap mindenféle himbilimbi kutatásra meg társadalom felmérésre, azt adják értelmesebb dolgokra ( vagy ne adjanak senkinek semmit) !
Hajrá fiatalok ! A fantázia többet ér, mint a tudás !
Naponta kell ilyen hír, hogy a fiatalok lelkesedjenek, ötleteljenek !

"kizárólag napenergiával" - ettől ez a koncepció iszonyat messze van:
- hőszivattyú (air heatpump)
- "fürdőszobába" ... "kiegészítő villamos fűtést helyeztünk el"
- rekuperátor
- "levegő-levegő hőszivattyút talajszondásra cserélnénk" (remélem eldöntik, hogy melyik, mert a doksi elején és végén nem ugyanaz van)
- napkolletor, és a hibrdi rendszer is árammal megy
- napkövető rendszer, épületautomatizálás egyebek, és sehol egy méretezett aksi(ami úgyse bírná el).

Ez inkább csak egy napenergiát jól hasznosító, lakható ház koncepció lesz.

@soproni1: Kedves soproni1!
Nem igazán értem a "A fantázia többet ér, mint a tudás !" mondatát...
A szövegben is benne van, hogy ez a ház fel lesz építve, kint Madridban! Szóval ez egy picivel több lesz, mint fantázia, és emiatt meglehetősen nagy tudáspróba és tapasztalatszerzési lehetőség a hallgatók számára!
Ha érdekli a projekt, akkor nézze meg a honlapjukat:
www.odooproject.com

@Denzelii: Kedves Denzelii!
1. Ha közvetve is, de a hőszivattyú is a Nap energiájából nyer hőt.
2. A napelem villamos energiát állít elő a napsugárzásból, így a rekuperátor, a napkollektoros és a hibrid rendszerek szivattyúinak villamosenergia-igénye is kielégíthető a Napból nyert energiával.
3. Alapból madridi viszonyokra lesz tervezve a ház, de Magyarországon is életképesnek kell lennie, és a magyar viszonyokra való optimalizálás a talajszondás hőszivattyúra váltás oka. A szövegben is benne van...

Örvendetes, hogy érdeklődik a projekt iránt!
www.odooproject.com

Kedves Leo18!

1: Rendben.
2: Ez teljeséggel igaz. Kb két éve én is lelkes voltam, aztán számoltam.
www.naplopo.hu/prospekt/napkollektor-napsugarzas.html
Nézzük az érdekes részt, azaz a telet, és itthon, mert Mo.-n is életképes koncepciónak kell lenni. Átlagban - sajnos az átlag egy nagyon rossz dolog - egy januárban ~0,5kWh/m2 jön ki. Kedvező A/V arányú házban gondolkodjunk, kb 100m2 -ben, az mondjuk 60m2 tető. Ez jelent 30kWh -t. Hop!, ez elég.
De nézzük meg a napi bontást (ugye átlag gonosz dolog): www.naplopo.hu/napsugadat/2007/napi/jan/napiadat-jan.html
221Wh/m2, azaz 6kWh. Ez is elég lenne.. Ja nem, mert este kellene, nem délben az energia nagy része, azaz el kell tárolni, meg elő kell hívni.
Gyorsan kb első linkekről: 1,7m2 napelem 140eFt, 3kW -s inverter 500eFt, 12V os, 100Ah -s aksi 40eFt, 35*140eFt + 500eFt + 3*40eFt + telepítés, kbelek, vezérlők 500eFt ~6MFt, és itt éltem azzal a feltételezéssel, hogy 3kWh -nál többet nem akarok levenni (de tartósan még annyit sem). És aksik cseréje 3-5 évente.
Ezzel az egész beruházással megtakarítottam évi 120eFt villanyszámlát, azaz (ha nincs aksicsere, és a napcella élettartalma is 50 év lenne) kb 50 év alatt megtérül a beruházásom!
Hát ez nem életképes, ez csak egy koncepció. Csak felépül, mint a tanulmányautók, csak nem eladhatók.

De nézzük tovább: feltételezzünk egy jó szigeteltségű házat, mondjuk legyen 4L -s?
Akkor ezen a téli napon, este -10 fokban a lakás hővesztesége kb 2-3kW, azaz 2.5kWh. Van vagy 4es Cop -od, azaz 0.6kWh villamos áramból tudsz 10 órát füteni... de akkor nincs hűtő, HDTV, számítógép, mikró, világítás, automatizált ház stb.

Persze Madridban más a helyzet, ott jóval több a napsütés, ahogy ez ki is jön szépen az anyagban:
epiteszforum.hu/imagelist/gallery&nid=18271&img_id=90449
Energy yield of the final model - Budapest/Madrid
A pesti esetben "-"os a havi átlag energia mérleg januárban, pedig kb dupla ennyi napelem van a házon. (12MFt!! napelemre. ezt nem látom életképesnek ma, Magyarországon)
És itt is átlag van, azaz bukó van ám, ha két borús nap jön egymás után januárban...

Azaz továbbra is tartom, hogy "kizárólag napenergiával" ez nem életképes, főleg nem Magyarországon.

(Nem csak érdeklődtem, küldtem is be egy koncepciót emailben, ami ugyan nem "kizárólag napenergiás", de visszanézve a korábbi versenyek képeit, ahol mindenki a napelemmel burkolt, különböző benapozású épületekben gondolkodik, valami újat és megvalósíthatót, és kis lábnyomú házat takar.)

@Denzelii: Kedves Denzelii!
Jól látja, Madridban egész más a helyzet, és ennek a háznak elsősorban ott kell teljesítenie a versenyen!
Másfelől az "életképes" és a "jelentős változtatások nélkül eladható, piacosítható" ház szerintem nem ugyanazt jelenti.
A megtérülés kérdése egy kicsit bonyolultabb, mert a túltermelési időszakban a fel nem használt villamos energiát vissza lehet táplálni a hálózatba! Aminek átvétele az áramszolgáltató részéről itthon jelenleg enyhén szólva is bonyolult...
Egyébként a versenyben ki van kötve, hogy csakis napenergiát lehet használni (a hazai viszonyok miatti módosítások más kérdés), és emellett rengeteg más megkötés is van.

@Leo18:

Kedves Leo18!

Életképes = működő <- ezt cáfoltam, januárban nem működik, negatív a mérleg itthon (elnézést itt élek, nem Madridban).
"de Magyarországon is életképesnek kell lennie, és a magyar viszonyokra való optimalizálás a talajszondás hőszivattyúra váltás oka." -> azaz optimalizálva van a magyar viszonyokra, de se nem életképes, se nem eladható.
(remélem nem a vályog jelenti az optimalizálást)

Vagyis ott vagyunk ahonnan indultunk: koncepció ház. (pl: a WV kb 20 éve bemutatott egy koncepció autót, ami 1.5l gázolajat fogyasztott 100km-en. Ma sincs még sehol ez a kocsi <- koncepció autó).

Itt van az én gondom is: ez ma még nem életképes. Majd ha 40% fölött lesz a napelem hatásfok (laborban már kész vannak ezek).

Azért mindig érdemes meggondolni a célt: amennyiben a cél, hogy életképes, elterjeszthető, eladható, megújuló (csak napenergiára korlátozva) energiaforrásból menjen egy ház, és ehhez 60m2 napelem kell, és erre "rárepül" a világ építő ipara, akkor nem-e ártunk vele többet? Valószínű igen.
Ennek még nincs itt az ideje.

Ma a napenergiát hő formájában lehet a legjobban hasznosítani: napkollektor, vagy hőtárolás (látens hő formájában). A spanyoloknak van napfénnyel működő hőerőművük is. Az is jó vonal.

MTI-n készítettek olyan reaktor, ami napfénnyel éghető gázt állít elő. (Sajna a cikket nem találom, de 300/400 fok+ katalizátor, és szintézis gázt tudtak előállítani). Energia tárolás kémiai úton, ez járható lenne napenergia tárolásra. Most.

Mindettől függetlenül, a projekt nem annyira rossz, a team, a komplex pontozás jó.
A céllal nem tudok azonosulni, mert ha ugyanezt az erőforrást ölné életképes és eladható házakba azzal a feltétellel, hogy a legkisebb ökológiai lábnyoma legyen építéskor és üzemeltetéskor (szép feladat), akkor előrébb vihetné a mai építkezéseket, a közeljövő házait.

Másik érdekes vonatkozás: 500KWh az energia szükséglete a BME-s háznak. Ma, napelem nélkül a 3 fős családom 200kWh-t fogyaszt. (tudom nincs benne a fűtés). Lehet nem ez a jó irány, az energia felhasználást csökkenteni kellene. Kár, hogy a projekt célok között ez nincs.
(a fűtésre viszont a jó válasz: az el nem fűtött energia a legolcsóbb. - pl egy 1.5L-s 100m2 -s ház fűtési költsége 1500kWh/év azaz visszaosztva csak havi 125kWh adódik ehhez. és ezt még lehet csökkenteni!)

Túltermelési időszakban a visszatáplálás: ez ma egy jogszabályi kötelezettség. Itthon nincs mögötte semmi energia tároló. De a világban is csak a kisérletezésnél járnak hogyan lehetne ezt megoldani (sűrített levegővel tárolják kimerült gázmezőkbe - nagyon rossz hatásfokú, vagy helyzeti energiába -víz felszivattyúzás - tárolják: jobb hatásfok, korlátozott, drága kialakítás).
Pénzügyileg ugyanakkor ez a járható út (nyári termelt pénz = téli fogyasztás), de ezt már hétfőn megírtam solardecathlon-os email címre.
/nem olvasta? khm/

Szép verseny, jó buli, lehet rá hivatkozni a cv-ben, csak a ház nem életképes, nem eladható.

"Majd ha 40% fölött lesz a napelem hatásfok (laborban már kész vannak ezek)."

40%-os hatásfokot többrétegű GaAs-napelemekkel elértek már, de ezekben 10 felett van a fény különböző hullámhosszait hasznosító félvezetőrétegek száma, iszonyat drágák (állítólag egy 5x5cm-es darabka 100 euro), és egyébként űrbeli eszközökben már alkalmazzák, tehát nem csak laborban létezik :)

A normál, egyrétegű Si-napelem elméleti hatásfoka 29-30% körül van. Szerintem az olcsó és rugalmas (pl festékként felvihető) vékonyréteg napelemeké a jövő. Ezek most még ugyan 10% hatásfok körüliek, de egy cég már elkezdett gyártani (!) 15%-os hatásfokút...