Rég nem jelentkezett poszttal Kordos Szabolcs, aki a Tilos a belépés című riportkötetéből szokott érdekességeket küldözgetni (illetve de, csak elfelejtettem kitenni). Na de most, hogy egyre többet emlegetik szegény Szépművészeti Múzeumot a meghiúsult bővítés kapcsán, gondoltam kirakom, mit is küldött tavaly megjelent könyvéből a szerző.

Idehaza csak néhány helyszínen őriznek felbecsülhetetlen értékű állami kincseket: ilyen például a Nemzeti Bank soroksári értéktára és a Szépművészeti Múzeum. Ritkán gondolunk rá így, pedig a Hősök terén magasodó palota igazi erődítmény. Raktárai Magyarország legzártabb helyei közé tartoznak.

Porlepte képtár, szundikáló teremőrökkel? Aligha. A reneszánsz kiállítás 130 festményére például 220 milliárd forint értékben kötöttek biztosítást. A világ egyik legdrágább képét, Leonardo de Vinci Hölgy hermelinnel című alkotását egymagában 80 milliárd forintra biztosították.

„Golyóálló üvegkapun, zsilipes rendszerben engedtük be a látogatókat. A biztonsági kapuk beépítése egyenként tízmillió forintba került. Minden festményt mozgásérzékelővel láttunk el. Elég lett volna a legkisebb jelzés is ahhoz, hogy bezáródjanak az épület kapui, onnantól kezdve pedig se ki, se be” – emlékezett vissza a Botticelli kiállítás biztosítására az egyik szervező.

Százezer grafikát, tízezer rajzot, festményt és több ezer szobrot, ókori maradványt őriznek a Szépművészetiben. Eredetük sok esetben a múltba vész, többségükre talán évek óta egy pillantást sem vetett senki. Az időtlen idők óta a raktárban porosodó művek közül a középkori faszobrok és grafikák a legérzékenyebbek. Utóbbiakat dobozokban, vaksötétben kell tartani, mert 50 luxnál erősebb fényt nem bírnának ki. Kiállításra csak néhány darabot engednek, akkor is legfeljebb pár hónapra. A két egyiptomi múmiát kegyeleti okból a többi „leltári darabtól” külön, klimatizált üvegkoporsókban tárolják az ókori részlegben. Mégiscsak emberi maradványokról van szó.

A Román csarnokot még 1945-ben zárták el a nagyközönség elől, azóta egymásra torlódva állnak a műtárgyak az egykor gyönyörű teremben. A hatalmas gipszszobrok amúgy egy letűnt divatról mesélnek. A XX. század elején tömegével készítették a világ híres műkincseinek eredeti méretű másolatait, hogy az emberek utazás nélkül is megcsodálhassák a látványosságokat. Így került a Román csarnokba a hatalmas padovai lovasszobor, a freiburgi templom kapujának mása és még sok más nevezetesség.