EGYÉNI KÖZLEKEDÉS

A belső kerületekben nagyon problémás az autóközlekedés. Állandó dugók, parkolóhiány zavarja az autósokat, míg másokat épp az autók zavarnak...

A belváros autóforgalmát egyértelműen csökkenteni kell. Ezt azonban nem büntetéssel, hanem jutalmazással lehet elérni. Ha a tömegközlekedés tiszta, gyors, pontos, az emberek maguktól is átszoknak rá, nincs szükség a dugódíj bevezetésére.

És új parkolóhelyekre?

Jelenleg kevés a parkolóház a belvárosban. Mindenképpen meg kell vizsgálni, hol lehet további parkolóhelyeket teremteni, például új ingatlanok építésénél nagyobb mélygarázs kialakítását kell előírni. A parkoltatásnak mindenképpen önkormányzati kézben kell lennie, azt nem lehet átadni különböző cégeknek. Ugyanakkor a parkolóhelyek hiánya rámutat arra, hogy általában helyhiány van a városban: több parkolóhelyre van szükség, de több sétálóövezetre és zöldfelületre is. A közlekedési programunk fontos része, hogy a közlekedés minél nagyobb részét tereljük a felszín alá, így rengeteg értékes terület szabadul fel.

Ennek óriási lehet a költsége...

Itt nem fúrt alagutakról, hanem kéregvasutakról van szó. Ha ésszerűen használjuk fel a forrásokat, akkor ezek nem megvalósíthatatlanok. Például csak a négyes metró építésének és a Margit híd felújításának költségéből föld alá lehetett volna vinni valamennyi fővárosi villamosvonalat. Természetesen ez nem megy egyik napról a másikra, először az új villamosvonalakat kell automatikusan a felszín alatt kiépíteni, azután lehet a meglevőket folyamatosan kéreg alá vinni.

Hogyan fejlesztenék a kerékpáros közlekedést?

Mint minden problémát, ezt is ugyanoda vezethetjük vissza: a helyhiányra. Ha a tömegközlekedést és idővel az autóforgalom egy részét felszín alá tereljük majd, több hely jut a kerékpárosoknak is. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, jelenleg nem a kerékpárutak hiánya jelenti a legfőbb problémát, sokkal inkább a rossz levegő. Fel kell oldani a kerékpárosok és az autósok közti ellentétet is. Nem lehet egymás ellen uszítani az embereket azzal, hogy az egyik felet büntetjük – például a dugódíjjal. Olyan komplex megoldást kell találni, ahol nem valakinek az oldalán állunk.

Mit terveznek a rakpartokkal?

Elképzelhetőnek tartjuk a rakparton az autóutak bővítését, bár nem biztos, hogy erre szükség lesz. Jelenleg a dugók nagy részéért a rosszul ütemezett, párhuzamosan zajló felújítások a felelősek, ezek helyes megszervezésével sokkal kevesebb torlódás lesz a városban.

Terveznek újabb Duna-hidat? Esetleg gyalogoshidat?

Két új Duna hídra is szükség van, egyre a Galvani út magasságában Csepel felé (Albertfalvai híd) és egy másikra Aquincum magasságában (Római híd). Ez komoly városfejlesztési hatásokkal jár a hidak közvetlen környezetében: az egyes hidak lábánál mini városközpontokat alakítanánk ki. A két híd az új körvasútsori körúthoz kapcsolódik majd.

Az aluljárók többsége nem akadálymentes...

Nem is értem, hogy lehet még kampánytéma ez a kérdés, hiszen uniós kötelezettségünk az  akadálymentesítés, természetesen haladéktalanul meg kell oldani ezt a problémát.



KÖZÖSSÉGI KÖZLEKEDÉS

Terveznek-e új villamosvonalakat?

Fontos lenne az 1-es villamos összekötése a 47-essel, a 3-as összekapcsolása a ráckevei HÉV-vel, vagy a 17-es és a 42-es meghosszabbítása.

Kisföldalatti meghosszabbítása?

A kisföldalattit egyik irányban a Nagy Lajos király útja alatt az Örs vezér térig kell meghosszabbítani, a másik irányban a Deák tér – Clark Ádám tér – Krisztina krt. – Moszkva tér – János kórház – Budagyöngye vonalon. Ez részben megfelel a már említett kéreg alá vitt villamosvonalak tervének.

Kettes metró és a gödöllői HÉV összekapcsolása?

Mindenképpen! A kettes metrót a másik irányba is folytatni kell, a Déli pályaudvartól az Alkotás út – MOM park – BAH-csomópont – Sasadi út vonalon haladva a XI. kerület határán lévő virágpiacig.

Négyes metró folytatása?

Egyik irányban az Őrmezei és Gazdagréti lakótelep érintésével ki kell vinni a már említett virágpiacig. Itt egy P+R parkolóhoz és a meghosszabbított ketteshez kapcsolódna. A másik irányban – több szakaszban – tovább kell vezetni a Pólus Centerig, ahol szintén egy P+R parkoló és a hármas metró végállomása lenne.

Ötös metró megépítése (vagyis a csepeli HÉV-ek összekötése föld alatt a szentendreivel)?

A Millenniumi Városközponttól föld alatt vezetjük tovább a csepeli HÉV-et. A Boráros térnél egy csomópontot kell kialakítani, ahol összekapcsolódhat a ráckevei HÉV, csepeli HÉV, 2-es, 21-es és 24-és villamosok útvonala. Innen tovább a HÉV városi gyorsvasútként folytatja az útját a Belváros irányába, és a 2-es villamos, majd a 2-es metró vonalait használva rákapcsolódik a szentendrei HÉV vonalára.

Külső körvasútsor bevonása?

A körvasút nem szerepel a terveinkben, csak a már említett körvasútsori körút.

Gondolkoznak-e a taxitársaságok szabályozásán, tarifák egységesítésén stb.?

Szeretnénk a taxitársaságokat a közösségi közlekedés fontos részévé tenni, ezért folyamatosan egyeztetünk velük. Nagyjából egységes a szakma véleménye abban, hogy akár önkorlátozásokra is hajlandók lennének, csak hogy kiszorítsák a „hiénákat”. Ami az önkormányzat feladata lehet, az a több droszt kiépítése – ma alig ötödannyi hely van, mint amennyi taxi –, esetleg el lehet gondolkodni azon, hogy az olyan területeken, ahol nem gazdaságos buszjárat indítása, hogyan lehetne bevonni a taxisokat.
 

 

KÖZREND

Hogyan oldanák meg a hajléktalankérdést?

Nagyon egyszerű: vannak hajléktalanok, akik szeretnének visszatérni a társadalomba és vannak, akik nem. Akik szeretnének, azok megkapják a lehetőséget: munkát, ételt, hajlékot stb. Akik nem, azoknak el kell hagyniuk a közterületet – ez az ő választásuk, ők döntöttek úgy, hogy a törvényen kívülre helyezik magukat.

Lennének-e csendrendeletek, kötelező záróra, alkoholvásárlási tilalom stb.

Budapest világváros, kellenek részek, ahol lehet szórakozni – de természetesen ez nem folyhat a lakók nyugalmának a megzavarásával. A legfontosabb itt a tervezhetőség: a lakóknak és a vállalkozóknak is tudniuk kell, milyen helyre költöznek, illetve hol nyitnak boltot. Ha szabályokat folyton változtatjuk, azzal mindkét félnek csak ártunk.

Kialakítanának-e türelmi zónákat?

A prostitúcióval kapcsolatban a legfontosabb, hogy a kapcsolódó főbb bűncselekményeket visszaszorítsuk. Ilyen a kitartottság, az emberkereskedelem vagy a kábítószer-kereskedelem. Sokan nem is gondolnak arra, hogy magát a prostitúciót nem lehet büntetni, csak ezeket a kísérő jelenségeket. Ha előkerül a türelmi zónák ügye, akkor mindenképpen társadalmi vitára kell bocsátani.

Nem rég tiltották be a dohányzást a fővárosi aluljárókban. Terveznek további szigorítást?

Nem tervezünk külön szigorítást, de az egész Unióban visszaszorul, illetve visszaszorítják a dohányzást, amit természetesen követni fogunk. Komolyabb problémát jelentenek az eldobált csikkek – főleg azért, mert a dohányosok legtöbbször nem tudják hova helyezni azokat.


VÁROSTERVEZÉS

Van olyan övezet, amelyet kiemelten fejlesztenének?

Nem szeretnék kiemelni egyetlen területet sem, a célunk az, hogy egy lüktető egységgé váljon a város, amit a közlekedés tart egyben.

Van-e elképzelés a Városliget, a Vár, a Duna komplex fejlesztésére?

A Városliget ügyét társadalmi vitára kell bocsátani, és egy modern pihenőövezetté kell alakítani. A Várról elsőre a mélygarázs építése ugrik be, ami tűrhetetlen, azt ki kell vizsgálni. A fejlesztésnél a műemlékvédelem szempontjait kell előtérbe helyezni. A Dunát Budapest új főutcájává kell varázsolni: bevonni a közlekedésbe, a turizmusba. A hídlábak legtöbb helyen kihasználatlanok például, ott jó lenne kialakítani különböző kereskedelmi, vendéglátó központokat. Rendezni kell a sok állóhajó ügyét, amelyek jó része – például az északi részen – roncs, helyettük használatba lehetne venni ezeket a területeket.

Szeretnének-e tudatosan kialakítani valamilyen Budapest-arculatot a világ felé? Hogyan viszonyulnak a jelenlegi jegyekhez: Sziget, romkocsmák stb.

Budapestnek nem kell új arculatot kitalálni, le kell tisztítani, meg kell erősítani azt a régit, amelyik méltán volt világszerte elismert és vissza kell állítani régi fényét. Ebbe természetesen a kulturált szórakozás is helyt kell, hogy kapjon. Hogy a Sziget mennyire felel meg ennek, azt alaposan meg kell vizsgálni, de az mindenesetre biztos: az megengedhetetlen, hogy egy üzleti vállalkozás ne fizessen használatarányosan helyéért.

Hol és milyen zöldterület-fejlesztéseket terveznek?

Itt megint csak a föld alá terelt közösségi közlekedés jelenti a megoldást: ha felszabadul a felszín, akkor sokkal több parknak is jut hely.


SZOLGÁLTATÁS

Feltámasztaná-e a szép emlékű budapesti piacokat?

A piacok újraélesztése, az őstermelők bevonás, nagyon fontos része a Jobbik programjának. Ehhez az első lépés az, hogy a multikkal is betartatjuk a szabályokat, vagyis azonos versenyhelyzetet teremtünk.

Tervezik-e sportlétesítmények fejlesztését, építését? Mi a véleményük a budapesti olimpiáról?

A sportlétesítmények fejlesztés és általában a sport támogatása, nagyon fontos része programunk ifjúságot támogató részének. Ami az olimpiát illeti, nos először szervezzünk meg zökkenőmentesen kisebb rendezvényeket – mert eddig ez sem sikerült mindig. Ugyanakkor azt mondom: merjünk nagyot álmodni! Előbb-utóbb belevághatunk az olimpia megrendezésébe is.

Átalakítanák-e a közigazgatási rendszert? Átszabnák-e a kerülethatárokat, megváltoztatnák-e a fővárosi, kerületi jogköröket?

Itt a legfontosabb lépés egy nagyon részletes feladattérkép összeállítása: kinek mi kötelessége, joga, hatásköre. Mondjuk az oktatás finanszírozása állami feladat, de mégsem ad hozzá az állam megfelelő anyagi forrásokat. Az építészeti előírások kezelése, közútkezelés lehetne fővárosi hatáskör, de pl. a szociális kérdésekkel biztosan a kerületek foglalkoznának. Ha egy ilyen feladattérképet összeállítottunk, akkor lehet elgondolkozni a következő lépésen, de nem tervezzük a jelenlegi kerülethatárok átrajzolását…