Ha azt mondom legalább négyszáz éve nem épült mecset Magyarországon, biztos nem lövök nagyon mellé. Érdekes kanyar, hogy az Állatkert egyik legizgalmasabb épületének, az elefántháznak minaretet formázó tornyát 1915-ben lebontották, mivel a török diplomáciának nem tetszett, hogy egy muszlim szimbólum állatházat díszített. Azóta szerencsére enyhültek az előírások, a Vastagbőrűek Házának is újra áll a tornya, és most úgy néz ki egy valódi minaret is épül Budapesten.
A Koos.hu blogon háromrészes sorozat jelent meg az Újbudára tervezett muszlim templomról. A legismertebb magyar blogoló építész, Koós Miklós szerényen, szinte kívülállóként ír az épületről - olyannyira, hogy az első posztnál le sem esik az olvasónak: ő maga a tervező!
Egy bloggal odébb már szó volt róla, hogy a következő húsz évben várhatóan 450 ezer bevándorló érkezik hazánkba (és még így is 400 ezerrel kevesebben leszünk mint most). Néhány százan egész biztosan leszenk köztük muszlimok is - mint ahogy számos más vallás hívei is. Ám egy mecsetnyi hívő már most is él hazánkban - sőt. Budapesten nyolc helyen, valamint egy-egy vidéki nagyvárosban is működik imaház - többnyire lakásokban. Ugyanakkor, mint Koós Miklós írja blogjában:
A budapesti 8 mecsetre nem az óriási létszám, hanem amiatt volt szükség, mert az iszlám napi 5 imát ír elő a híveinek és aki szeretne megfelelni a vallásának, az lehetőleg nem szeretne emiatt 5 alkalommal is végigutazni a városon. Nálunk szétszórva élnek, nincsenek egy területen élő (nagyobb) kolóniák, arab városrészek, ez ismeretlen mifelénk és nagyrészt az elején emlegetett nagyfokú integrációnak köszönhető.
Épp ennek a szétszórtságnak köszönhetően nem lesz szükség müezzinre, mert még a legjobb hangosbemondóval sem tudna imára szólítani valakit mondjuk Újpestről. Az ilyesmi kisebb térben együtt élő híveknél működik - mint ahogy a harang is. Az elhelyezkedés nem a legideálisabb, hiszen egy nagy forgalmú út (gyakorlatilag két autópálya bevezetője) mellett kapott engedélyt az egyház. Ebben az esetben kissé érthetetlen is azok aggodalma, akik a növekvő forgalomra, zajra panaszkodnak már most. Itt éppen az volt nehéz feladat, hogy miként védekezzenek a már meglevő forgalom zvaró hatásaival szemben. Na meg persze sok minden más...
A telek beépíthetősége és a megbízó által megadott program szinkronba hozása nem kevés fejtörést okozott, ugyanis az épület messze több, mint egy imahelyiség. A kulturális központ megnevezés nem holmi álca, az alapterület nagyobb részét ez képezi. A komoly alapterületi elvárás mellett 3 közel sem másodlagos szempontnak kellett megfelelni:
- az épület nagy imatermét Mekka felé kellett tájolni (ami a mi esetünkben a telek hossztengelyére kb. 45 fokot zár be)
- a vallási előírások szerinti nemenkénti elválasztás (bejáratok, helyiségek, lépcsők, liftek…)
- mint a Mo-on az elsőként megépülő mecset, megjelenésében egyszerre kell megfelelnie az iszlám közösség elvárásainak, illetve a magyar építész szakmai és az itt lakók elvárásainak, lévén mindez a magyar valóságban fog létezni.
A telek beépítésére vonatkozó előírások közül két lényeges adatot emelek ki, az egyik a 40%-os beépítettség és a 12,5 m-es építménymagasság, kiegészítve, hogy az abszolút magasság nem haladhatja meg sehol sem a 15 m-t. Ez utóbbit a minaret miatt érezték szükségesnek a korlátozni, ami viszont így olyan törpe lett, hogy a központi tervtanácson szóvá is tették.
Mivel a telek beépítése ennyire reflektor fénybe került, így a beépítés során kizárólag olyan megoldások jöhettek szóba, amin nem lehet vita és inkább mindenben rátartással terveztünk. Ez vonatkozik az oldalkertekre, beépítettségre és különösen az építménymagasságra, hiszen a maximális 12,5 m helyett, mindössze 8,8 m lett, ami az elérhető tömeg cca. 2/3, vagyis sokkal kisebb.
Az épület részleteiért érdemes végigböngészni a terveket, amelyekben igen sok érdekesség van. Nem hiszem például, hogy van még Magyarországon épület, amelyikben külön férfi és női lift működik.
Attól kár félni, hogy átrajzolja majd a mecset az utca képét, hiszen nagyon szerényen simul a házak közé az épület. Ez alighanem szándékos építészi elgondolás lehetett, hiszen mint írja is Miklós, igyekezett minél kevesebb támadási felületet adni a már látatlanban is kritizált épülettel. Akit nem érdekel, azt nem fogja zavarni az új épület a pirinyó minarettel, amely elautózva mellette a kár keresztény templomnak is tűnhet. Akiknek viszont épült, azoknak egészen biztos sokat jelent majd!
){kind=link}
