Volt ugye valamikor a Napóleoni háborúk idején (na jó, februárban) egy egyetmistáknak-főiskolásokank hirdetett városmarketing-verseny, én meg persze utána megígértem, hogy bemutatom a három legjobb pályaművet. Isten malmai hozzám képest Black and Decker sarokcsiszolók, na de előbb utóbb minden sorra kerül. Íme a verseny győztese, a Miskolci Egyetem három hallgatója - Garancz Borbála, Kovács Krisztina, Zsigmond Száva - alkotta Girl Power csapatának alkotása. Nagy fába vágták a fejszéjüket: egy kicsiny falu marketingtervével lettek elsők.

Nem tudom, melyik volt könnyebb feladat. Egy kisvárosban (Jászberény) vagy egy megyeszékhelyen (Pécs) ugyan jobban meg van kötve a marketingtervet készítők keze, de sokkal könnyebb megtalálni a település egyedi vonásait. Mihez kezdjünk egy falunál, ahol nincs mondjuk középkori templom vagy cseppkőbarlang. Hogyan vonzunk turistákat vagy befektetőket? Bükkszentkeresztnek mindenesetre szép hagyományai vannak a marketinben, hisz ezt a szépen csengő nevet csak 1940-ben vették fel.

A Girl Power csapata a fenn látható prezi mellé egy rövid kis leírást küldött az Urbanistának. (Ami nem szerepel benne, de az előadáson nagyon tetszett: a webkamerát például arra használnák, hogy a közeli Miskolcról is átránduljanak azok, akiket az ottani rossz idő tart távol - hiszen fenn a hegyen sokkal több a napsütéses órák száma, geoládákra meg azért gondoltak, mert alig van a környéken.)  Nagyjából ezt adták elő élőben is, amihez ráadásul erdei szederlevélből készült teát osztogattak és közben jól néztek ki.

Bükkszentkereszt várja a turistákat, mosolygós vendéglátókkal, jópofa programokkal és látnivalókkal. Itt lakik Gyuri bácsi, a gyógyteáiról híres bükki füvesember, van Dodó bácsi hegyi futó emlékverseny, Gombafesztivál, és lovasszán-verseny látvány disznóvágással.

Az 1200 lakosú község Magyarország második legmagasabban fekvő települése, szubalpin klímája miatt az 1930-as évek óta gyógyhelyként tartják számon. A környékbeliek kedvelt kirándulóhelye, de a falu számára a természeti adottságokat nem könnyű vendégéjszakára és bevételre váltani. Ezért a kommunikációs stratégia és terv kialakításakor célnak tekintettük, hogy a megye határain túl is megismerjék és úticélul válasszák Bükkszentkeresztet, illetve hogy az idelátogatók minél több éjszakát eltöltsenek itt.

A helyzetelemzés és a mélyinterjúk alapján úgy gondoljuk, hogy a gyógynövényekre épülő egészségturizmus lehet az elem, ami falut egyedivé, megkülönböztethetővé teszi. Ezt jól kiegészíti a vonzó környezet és az aktív kikapcsolódás lehetősége. Így színesíthetné Bükkszentkereszt az Észak-magyarországi régió egészségturisztikai kínálatát, és lehetősége lenne 2011-ben az Egészségturizmus Éve kampányba is bekapcsolódni.

A település kommunikációját integrált módon terveztük meg, vagyis figyelembe vettük, hogy nem csak a színes prospektusok és a honlap lehet a kommunikáció eszköze, hanem az utcakép, a vendéglátók viselkedése, a környező községek lakóinak véleménye, vagy akár ez a bejegyzés is. Éppen ezért nem elég a turistákat meggyőzni arról, hogy Bükkszentkereszt = MENŐ. A helyi lakosok, vállalkozók, intézmények, a szomszédos falvak, a potenciális befektetők és az utazási irodák ugyanolyan fontos célcsoportjaink. Ráadásul a megfelelően összehangolt üzenetek egymást erősítik, így költséghatékonyabbá válik a kommunikáció.

A „Bükkszentkereszt – Egészségfalva” szlogen az a magüzenet, amit a különböző csoportok felé különbözőképpen közvetíteni szeretnénk.
A helyiek szemléletformálása kezdődhet az általános iskolások egészségre nevelésével, a helytörténet oktatása pedig a közösséghez tartozás érzését erősítheti. Ez, vagy a bükkszentkeresztiekről szóló újság nem hat közvetlenül a turizmusra, de a fejlesztési terv hosszú távú céljával megegyezik, hozzájárul a lakosság életminőségének javulásához.

A helyi, turizmus területén tevékenykedő vállalkozók kulcsfontosságú célcsoportot jelentenek, hiszen a terület versenyképességét alapvetően meghatározza a turisztikai kínálat minősége. A bükkszentkereszti vállalkozók vendégorientáltak, rugalmasak, többnyire évtizedek óta a turizmussal foglalkoznak. Legtöbbjük helybéli, így a lakosságot érintő imázs jellegű kommunikáció is eléri őket. Elsősorban forráshiánnyal küzdenek, ezért számukra pályázatfigyelő és információs rendszer kialakítását javasoljuk.

Bükkszentkereszt látványosságai, rendezvényei nem elegendők ahhoz, hogy a turisták több napig ott tartózkodjanak. Ezért szükséges a környező falvak vállalkozóinak, önkormányzatainak együttműködése is. Az együttműködés kereteit a TDM (turisztikai desztináció menedzsment) szervezet létrehozása jelenti, aminek segítségével bevonhatók a vendéglátók a turizmus tervezésébe, illetve a térség négy települése összehangolhatja programkínálatát úgy, hogy az a látogatók számára a legkedvezőbb legyen.

Mivel az adottságok, erőforrások nagy része még kihasználatlan, a termékfejlesztés elengedhetetlen. Elsősorban infrastrukturális és idegenforgalmi beruházásokra van szükség Bükkszentkereszten ahhoz, hogy a desztináció tovább tudjon fejlődni, komplexebb, színvonalasabb szolgáltatást nyújthasson az idelátogatóknak. Ilyen beruházás lehetne egy gyógynövényfürdő létrehozása. Ehhez külső forrásokra is szükség van, nem elegendőek a helyi vállalkozók erőfeszítései. A befektetők felé is fontosnak tartjuk az imázs alapú kommunikációt, amellett, hogy az őket érdeklő adatokat az interneten bármikor hozzáférhetővé tesszük.

A település jelenlegi turisztika kínálata az egészségtudatos középkorúak (35-55 év), az egészségmegőrző idősek (55+) és az aktív kikapcsolódásra vágyó kirándulók számára lehet megfelelő. A vonzerő regionális jellege miatt elsősorban a környező alföldi, városi területekről tarthat számot érdeklődésre, így az észak-magyarországi városok, Észak-Alföld és Budapest lehetnek a kommunikáció földrajzi célterületei.

Az életmóddal foglalkozó magazinokban megjelenő hirdetések például gyógytea-mintát, gyógynövénynaptárt tartalmazhatnának. A kínálat fejlesztésének egyik iránya az anti-aging programok, téli és tavaszi tisztítókúrák indítása, gyógynövény-teázó megnyitása lehet, így kiaknázható az egészségturizmus szezonalitást csökkentő hatása. A természeti környezet megfelelő helyszín az olyan gyógynövénykúrákat kiegészítő testmozgáshoz mint a nordic walking, tai chi vagy a jóga.

Az aktív kikapcsolódásra vágyók lovagolhatnak, síelhetnek, kerékpározhatnak és túrázhatnak Bükkszentkereszten és környékén. Feléjük a különböző szaklapokban, regionális televízióban megjelenő hirdetések, versenytudósítások és a közösségi oldalak jelentik a megfelelő kommunikációs felületet. A településen és az erdőben elhelyezett webkamerák az időjárás figyelésére szolgálnak, gyakran előfordul ugyanis, hogy Miskolcon borongós, szürke az idő, a hegyen viszont süt a nap.

A kommunikációs terv elmaradhatatlan része a kontrolling, hogy az elért eredményeket számszerűsíteni lehessen.

Ezúton is szeretnénk megköszönni Halász Rezső polgármester úrnak a segítséget és hogy időt szánt ránk, és tanárainknak a hasznos tanácsokat, ötleteket.

Megelőlegezendő a felesleges kommenteket, szeretném itt is tisztázni, akárcsak  Jászberénynél és Pécsnél: nem egy sok millióból szakértett marketingkoncepcióról van szó, hanem egy főiskolásoknak-egyetemistáknak hirdetett versenyről. Ettől függetlenül az élőben előadott prezentáció mellé részletes pénzügyi, megvalósíthatósági stb. tervet is kellett tenni.