Ha az összes szobaajtót kinyitjuk, remek petanque- vagy tekepálya lehet a lakás, de mondjuk íjászversenyeket is rendezhetünk benne. Félrevonulni viszont csak a legutolsó szoba lakójának lehet, a többieken menthetetlenül átjárnak a családtagok és vendégek. A nadrágszíjlakások többsége alighanem a háború utáni darabolásokkal született (miként a hülye alakú lakások többsége), na de mi a helyzet a panellal? Mert hogy olyanból is akad, amelyiken csak több szobán átgázova juthatunk el a "cső" végébe.
Íme a nagypolgári modell a VI. kerületből 90 négyzetméteren 27 millióért, mely "rendkívül világos, mivel utcára és udvarra néz, és szinte minden helyiségén van ablak":
