Édesanyánk - Pestszentimre, 2013

Budapest egykori temetőiről a halottak napja alkalmából ágyaztam be egy térképet, ám az elsősorban a belső kerületek hajdan volt temetkezési helyeit veszi sorra. Pedig a Hungária gyűrűn kívül is volt élet... és persze halál is. Az ottani temetők sorsáról azonban jóval kevesebb szó esik. Úgyhogy akár örülhettem volna is hatja levelének, hogy felhívja rá a figyelmet, ám ami a képeken látható, az néhol elkeserítő. Fotóin három egykori - ma Dél-Budapesthez tartozó - sírkertet mutat be, szerencsére nem mindegyiknél ennyire tragikus a helyzet. Vegyük sorra őket...

Mivel tegnap azt mertem írni, hogy nem jó ötlet felüljárót építeni a Blahán, sokan azt a következtetést vonták le, hogy én az autók esküdt ellensége vagyok, aki éjszaka dikiccsel járja a várost és kéjesen döfögeti ki gumiabroncsokat. Nos ez nem igaz, autóközlekedésre természetesen szükség van a városban is, az abroncsokat meg minek bántanám - megteszik azt helyettem mások. Például akik ilyen útburkolatokat és rámpákat építenek a Corvin-negyedben. Gábor levele és képei alant:

A Rákóczi út felüljáróra vezetve, a Duna felől nézve (támpontot a New York-palota tornya adhat) - forrás: Autó-Motor, 1965 via John Howard. Nagyításért katt  ide vagy a képre!

Néhány évtizede még az volt a trend, hogy igyekezzünk mindent külön szinteken, kereszteződés nélkül vezetni, úgy lesz igazán gyors a forgalom. Nagy forgalmú utaknál gyalogosokat leterelni az aluljáróba, a keresztbe hajtó autókat pedig vagy alagútba vagy felüljáróra, hogy ne zavarjanak. Nem szocialista vívmányról van szó, a motorizáció fellegvárában, az USA-ban még jobban ráerősítettek erre.

Persze ahogy ott is, nálunk is rájöttek arra, hogy ez a hozzáállás hülyeség. Nem véletlen, hogy a Rákóczi tengelyen egyszerre több helyen is gyógyítják a sebeket: a Ferenciek terén betömik az aluljárókat és az alagutat, a Keletinél (ahol ugye a felüljárót kicsit macerás lenne helyettesíteni), egyelőre csak az aluljárót zárták le.

Emlékeztek a Budapestet ellepő akasztófákról szóló bejegyzésre? A BKK tegnap kiposztolt néhány fotót, hogy kollégáik már szerelik fel az új Futár-kijelzőket, ráadásul épp az Örs vezér terén, ahol én is fényképeztem a tartóoszlopokat. (Még több kép itt, magáról a rendszerről pedig itt olvashattok bővebben). 

Ahogy írják, "a kijelzők egyelőre még tesztüzemben működnek, az éles rendszer – amikor már a valós idejű járatinformációk is láthatóak lesznek – várhatóan júniusban indul." 

Király! Akasszátok fel a királyokat!

Az ember bonyolult lény. Miközben egyre fejlettebb világot épít maga körül, lassan, észrevétlenül, de határozottan eltávolodik saját emberi természetének egyszerű, ám annál lényegibb vonásaitól, például a közösségi létezés törvényszerűségeitől, attól az igazságtól, hogy együtt biztonságosabb az életünk, hogy együtt minden cél könnyebben elérhető. Napjainkban azonban egyre jobban kirajzolódnak egy új, közösségi reneszánsz körvonalai. Mi lehetne ennek ékesebb bizonyítéka, minthogy mára már a pénzügyi világban is megjelent a közösségi gondolat, sőt 2010 óta magyar bank is van, amely a közös értékteremtést tűzte zászlajára? A MagNet Magyar Közösségi Bank a profitot új megközelítésben, az ökoszféra és a jövő generációk érdekeit szem előtt tartva értelmezi.

Nagy-Magyarország alakú erdőnk van, a Magyarország alakú parkunk is megépült, ám ilyen mini Magyarországunk, mint ami ma nyílt Szarvason, még nem volt.* Mától ugyanis 22 emblematikus épület kicsinyített mását lehet megtekinteni az arborétumban - adta hírül a Tarvelo, mely galériájában a hazai makettek mellett néhány ismert külföldi példát is összeszedett. Magáról a projektről a minimagyarorszag.hu oldalon lehet többet megtudni, én is onnan emeltem le ezt a márciusi hóval fedett Országházat a Lánchíd és a Megyeri híd makettja közt, hogy kissé érzékeltessem a méreteket.

Fotó: galacs - geolocation.ws

Azt, hogy a koronás magyar címer milyen szépen szervesült a népművészetbe, nem kell bizonygatni. A Kádár-féle vörös csillagos változatot értelemszerűen kevésbé sikerült beilleszteni bárhova normálisan - teljesen idegen maradt, hiába próbáltak lazítani benne az 56 előtti Rákosi-címerhez képest.

Üdítő kivétel az, amire Aesculus, a Táj-Kert bloggere hívta fel a figyelmet. A Prezi új, szuper dögös székháza kapcsán ugyanis felmerült a Teréz Távbeszélőközpontot tervező Balázs Ernő egy másik, nagyjából hasonló funkciójú és szépségű épülete, a pécsi Postapalota.

Levelében csak annyit kért Aesculus, hogy nagyítsunk bele ebbe a képbe.

Még hogy nem lehet parkolni a Belvárosban? Ugyan már! Csak kreatívan kell csinálni. Úgy, mint ahogy az a Járókelő.hu fotósorozatán látható. A bejárat előtti helyet szépen lefoglalják négy kamumotorral és amikor kell, a bankvezető (vagy sofőrje) odacsörög, hogy el lehet tolni a bringát. És lám, máris van hely. Még több fénykép a Járókelők oldalán, amely bejelentésre egyébként még nem érkezett válasz az önkormányzattól.

Egy négyzetméter tulajdonképpen nem sok, de kevesebb is elég ahhoz, hogy valami értelmeset és szépet alkothassunk rajta. Számtalan külföldi példa mellett azért itthon is akadnak pompás megoldások. Mondjuk a kilazult térkövek helyét elfoglaló kertecskék a Délinél vagy a Palotanegyedben, az egyre több helyen lecsapó fonalgerillák, vagy személyes kedvencem, a gyerekeknek készült vonatnéző ülőke.

Az 1x1 csapata most pályázatot hirdetett, hogy összeszedjék a legklasszabb megvalósított ötleteket. Akinek van kedve most örökbe fogadhat egy négyzetmétert Budapestből (vagy egy neki szimpatikus városból) és hozzáláthat a varázsláshoz. Tessék ügyködni, különben a természet maga veszi kézbe az ügyeket.

Inspirációul a szervezők lefotóztak egy rakás potenciális helyet kedvcsinálónak, amelyeket ebben a galériában nézhettek meg. És most lássuk a részleteket: