11354[1].jpg

Megjelent a közelmúltban egy könyv Budapest választ címmel, melyben Ignácz Károly a főváros 1920 és 1945 közötti választási eredményeit dolgozza fel. Mint a beharangozóban ígéri, olyan kérdésekre keresi a választ, hogy mik a gyökerei a jobboldali Buda, liberális (Új-)Lipótváros, baloldali Angyalföld sztereotípiának. A könyv is izgalmas lehet, de ami igazán vonzó, hogy az eredményeket egy honlapra is felvitték. Még pedig nem csak úgy, hogy részletek olvashatók benne a könyvből, hanem az adatokat térképre vetítették és Google Maps-on beágyazták.

Persze a ma emberének nem sokat mond, hogy milyen eredményt ért el 1922-ben az Andrássy-Friedrich Párt, vagy 1939-ben a Nemzeti Parasztpárt. Éppen ezért klassz, hogy nem csak pártok szerint mutatja a eredményeket választásokra lebontva (sőt minden párt szerepléséről külön térkép van), hanem irányzatok szerint is. Milyen évben hogy szerepelt a jobb, a bal és a liberális oldal.

Sajnos például az én lakhelyem a két világháború közt még nem tartozott Budapesthez, így nem tudom megnézni az eredményt, de így is nagyon érdekes. Például 1922-ben így alakult a helyzet (lila: keresztény pártok, piros: baloldali, kék: liberális):

Tökéletesen leolvasható belőle a várostörténet: az a kis piros budai folt az akkor még álló Tabán, amit még szegény munkás emberek, vagyis az akkori baloldal szavazói laktak.

De nézzünk egy olyan esetet, amikor a jobboldal szerepelt jobban (mondjuk 1935-ben: lila: keresztény pártok, sötét kék: kormánypárt és további jobboldali pártok, piros: baloldali, világoskék: liberális): 


Érdekes, hogy ahogy a baloldali győzelemnél a megdönthetetlen jobboldali helyek állva maradtak (maradnak), úgy igaz ez a baloldaliakra is. Más kérdés, hogy a munkásnegyedek zöme már régen nem munkás negyed és a bal és a jobb fogalma is gyökeresen átalakult az évtizedek alatt.

Viszont szépen kirajzolódik, hogy például a nyilasok is a szegényebb munkásnegyedekben tudtak tért hódítani 1939-ben (barna szín): 


Rengeteg további térképért, táblázatért és szöveges tanulmányért kattintsatok a könyv honlapjára, vagy természetesen szerezzétek be az eredeti kiadványt! 

/Tipp: BDZsH - Heti beton, nyitókép: Fortepan/

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: budapest politika választás térkép töri

A bejegyzés trackback címe:

http://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr845561034

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Sátán meg a Jocó 2013.10.10. 12:18:04

Ezek után pláne nem értem, egyeseknek mi baja a "libsi" (összevont) kifejezéssel - a térkép szerint már lassan 100éve így van :D

gipsz.jakab 2013.10.10. 12:21:30

és a 25-65 évvel ezelőtti választások ????

DIODORO 2013.10.10. 12:24:20

Nem tudom miért kell csodálkozni azon, hogy a nyilasok szavazó bázisa a szegényebb munkásnegyedekben voltak?
Bizony a nyilas párt egy ízig-vérig baloldali párt, akár a kommunisták is azok voltak.

lobster thermidor 2013.10.10. 12:29:41

@Sátán meg a Jocó:

Ez konkrétan csak annyit jelent, hogy egyesek a hülyeségük árnyát szeretnék eleinkre is ráborítani.

blah 2013.10.10. 13:25:56

nekem csak egy kérdésem lenne: akkoriban vajon tisztázott volt, hogy a politikai oldalak vajon mit jelentenek? mert ma elég nagy a zavar... jobboldali államosító fidesz és a baloldali vérkapitalista mszp... na ez az igazi képzavar.

maxval, a gondolkodni igyekvő birca · http://maxval.co.nr 2013.10.10. 14:12:08

@DIODORO:

Gazdaságpolitikailag a szélsőjobb mindig kb. ugyanazt mondja, mint a szélsőbal. Mindkettő antikapitalista. Ma is így van ez.

wanker cunt · http://freeliveteencams.com 2013.10.10. 15:11:09

@Sátán meg a Jocó: 80 éve még nem azt jelentette a libsi,mint ma.Akkor nem a buziparádék,buzi"házasság",pedofilok támogatása,drogosok seggnyalása,ovodás gyerekek kötelezően nemsemleges nevelése,habzó pofával rasszistázás volt a program.

Firpó 2013.10.10. 16:17:46

Valamilyen szinten tényleg hülyeség összevetni ekkora időtávban a politikai oldalakat. Ég és föld ma már a különböző pártok által lefedett ideológia az egykoriakhoz képest.

Sandor Akarki 2013.10.10. 16:52:24

@gipsz.jakab: Vicces vagy ezzel a kérdéssel. Sok helyen csak egy jelölt volt (általában egy mező is volt a "nem támogatom"-nak), azaz ha nem akartál kétszer menni, akkor behúztad az X-et oda ahol a név volt (ennek a gyakorlati értelme az volt, hogy olyan akit nagyon útáltak ne legyen). Lista természetesen nem volt (ahogy most se kéne legyen szerintem, aki nem jut be saját jogon az kit is képvisel?).

Ahol több mint egy jelölt volt ott is az nyert akinek kellett (ahogy a Szovjetúniónak is megfelelt).

no_successful2 2013.10.10. 17:53:48

Nagyon érdekes.
És szignifikáns. Egyedül a világos kék mező a masszív, (A legkevesebbet változó)

lutria 2013.10.10. 19:35:05

Azt hogy számolták ki hogy a Csepeli szigetcsúcs szántóföld/akkoriban repülőtéri rész /Szabadkikötő iparterület és a mellette lévő Soroksári úti ipari terület-tehát többnyire nem lakóházas terület hová szavazott?

Vincenzo90 2013.10.10. 22:03:21

A liberálisok a legkonzervatívabbak ezek szerint? :D

Csokis · http://csokis.blog.hu 2013.10.11. 10:01:18

@lutria: Az -valószínűleg- egy választókerület volt Soroksár nyugati felével, csak a Duna kettéosztja, azért tűnik külön darabnak.

Ignácz Károly 2013.10.11. 15:56:46

@lutria: A kérdéses szavazókörben, azaz Ferencváros Soroksári út környéki részén 1930-ban 1393 választójogosult volt, és 1287 személy le is szavazott: az ő politikai választásukat lehet ábrázolni. Csepel északi, lényegében lakatlan része csak azért van ábrázolva, mert 1930-ban azt a területet a fővároshoz csatolták, konkrétan a fenti ferencvárosi szavazókörhöz.

Ignácz Károly 2013.10.11. 16:17:45

@DIODORO: Nem nevezném baloldali pártnak a nyilasokat, akik 1939-ben nem csak a szegényebb munkásnegyedekben szerepeltek jól. Másik oldalról Angyalföld egyértelműen szegény munkásnegyed volt, mégsem lett nyilas bázis. Az is fontos, hogy a munkásság egésze korábban, 1939 előtt sem állt csak szociáldemokrata befolyás alatt, egyes csoportjai, pl. a közszférában (állami és városi gyárak, MÁV, Posta, stb.) dolgozók nagyobb arányban szavaztak a jobboldali pártokra. 1939-ben tehát a nyilasok (a szélsőjobb) nemcsak a szociáldemokratáktól, hanem a jobboldaltól is hódított el szavazókat. És nemcsak az alsóbb rétegek közül, még ha a támogatóik többsége nyilván oda sorolható. Érdemes megnézni külön a nyilas párt (NYKP) térképet, a konkrét adatokkal:
bpvalaszt.hu/terkep.php?id=52

Ignácz Károly 2013.10.11. 16:33:21

@Sátán meg a Jocó: Felületesen nézve lehet ilyen analógiát, "törvényszerűséget" felfedezni, de szerencsére a valóság sokkal összetettebb és érdekesebb is. A politikai-társadalmi törésvonalak nem eleve adottak, hanem a politika és társadalom interakcióiban alakulnak ki. A Horthy-kori Budapesten létezett keresztény-zsidó törésvonal, ahogy ezt a politikai szereplők egy része erősítette is. Mások megpróbáltak átlépni rajta, mint Bethlen István miniszterelnök az 1920-as évek közepén, de próbálkozása egy keresztény és zsidó polgárságot egybefogó erős fővárosi kormánypárt létrehozására sikertelen maradt. Más körülmények között, más politikai helyzetben azonban nem feltétlenül marad meg ugyanaz a törésvonal, mert nem minden társadalmi különbség lesz vagy marad politikai kérdés (és megosztó tényező).

Sátán meg a Jocó 2013.10.24. 21:12:37

@wanker cunt: +1

@Ignácz Károly: nagyon köszönöm a választ!
Érdekes kérdés a törésvonal kialakulása... a helyzet kísértetiesen hasonlított a weimari köztársaságra, ahol a (zsidó) haszonlesők semmizték ki az éhező népet - nálunk a Kiegyezés utáni emancipáció nyitott utat az ügyeskedésnek, amire a pontot az 1919-es "forradalom" tette fel.

Egyik folyamat sem kedvezett a sarki boltosok túlélési esélyeinek, akiknek a legkevesebb közük volt a nagystílű kavaráshoz :(