A buddhizmust mindig valami misztikum lengi körül, pedig elég nagy hagyománya van nálunk. Kőrösi Csomát afféle szentként tisztelik, sőt városi legendák szerint még a legkeményebb kommunizmus idején is szemet hunytak a működésük felett – tekintettel Rákosi mongol jakut feleségére*. Mindenesetre azt ezzel együtt sem gondolnák sokan, hogy a budapesti Rózsák terén van a legnagyobb világi buddhista központ. Mármint a világ egyik legnagyobbja. Most pedig hozzáfogtak az átépítéséhez – lássuk milyen lesz!
Neoreneszánsz buddhista központ neogótikus katolikus templommal
Természetesen hatalmas szerzetesi kolostorok működnek keleten, de ahová a világi hívők gyűlhetnek össze, azok valahogy mind kicsik. A Huszár utca és a Rózsák tere sarkán álló épület viszont egész nagy. Ami nem csoda. Az épület egykor a Dreher-család tulajdonában állt, amolyan citylogisztikai központ volt: ide hordták a teli söröshordókat a gyárból, azután innen terítették a város kocsmáit, vendéglőit.
Sörös emlékek
Az istállóknak még látszik a nyoma, a sarkon pedig Szent Flórián szobra díszeleg. Ő ugyanis nem csak a tűzoltók, de a sörfőzők védőszentje is: jobb kezével épp egy lángoló házat locsol, bal lábánál meg ott az árpa, a komló és nagy kádban a sör.
Lehet, hogy nagyobb világi buddhista központ épül majd egyszer, de nem valószínű, hogy azon lesz Szent Flórián-szobor. Sőt, hogy teljes legyen az ökomenizmus, egy Madonna is van rajta. A hagyomány szerint Dreherék nem voltak jóban a Rózsák terei templom plébánosával, akit állítólag zavart a sok ló. Bosszúból egy saját kápolnát építettek az alkalmazottaiknak, így került a kereszt és Mária szobra az épületre.
Dreher Madonna
Szerencsére most már béke van a Rózsák terén, a buddhisták és a katolikusok teljes egyetértésben működnek: a plébánost meghívták annak idején, 2001-ben a centrum megnyitójára, az esti harangszónak meg kifejezetten örülnek, mert épp igazodik a saját programjukhoz. Sőt a környék valódi multikulti központtá alakul: van a téren a gyönyörű katolikus mellett egy görög katolikus/ortodox templom is, szerb nyelvű óvodával és iskolával, meg egy evangélikus kollégium, ráadásul a Huszár utca egyik pincéjében működik a Brazil Kulturális Központ. (Amúgy meg alig másfél sarokra vagyunk a Luther-háztól, melynek közepén egy használaton kívüli szlovák evangélikus templom rejtőzik.)
A Huszár az egyik legnyugisabb a Rákóczi mellékutcái közül
Alapkőletétel meg azért volt, mert megkezdődtek a munkák és felújítják, átalakítják, bővítik a központot.
Ilyen volt az udvar az átalakítás megkezdése előtt és ilyen lesz, ha majd elkészül
Az egykori istállók helyén álló raktárak és a tervezett épület
A három utcafront most is mutatós kívülről, még ha kicsit kopott is: a korábban több különálló kisebb épületecskét 1935-ben egységes arculattal látták el – ettől egészen különlegessé vált.
Hivatalosan a felvidéki pártázatos reneszánszt kutyulja a szecesszióval (ami akkorra már szintén kiment a divatból), de volt már, aki azt hitte: a tető szélén végigfutó csipke a tibeti kolostorokat idézi. Mondhatnánk, hogy az isten is buddhista központnak teremtette.
Csipke
A Gyémánt Út Buddhista Közösség 2001-ben vette meg a Dreher Sörgyártól az addig raktárként használt egységet és mostanra gyűlt össze annyi pénzük (felajánlásokból és az egy százalékokból), hogy hozzáfoghattak az átépítéshez. A nemzeti kulturális örökség minisztere 2003-ban egyedi védettséget élvező műemléképületté nyilvánította a komplexumot, ezért a munkák a műemlékjelleg teljes tiszteletben tartásával zajlanak majd.
A létrejövő U-alakú épületben egy 450 négyzetméteres meditációs helyiség, közösségi terem, kegytárgybolt és gyermek-játszóház kap helyet. A tető – amelyre napkollektorok is kerülnek – fűvel, cserjékkel lesz borítva. A forrásokat főként a korábbi évek egy százalékos felajánlásai és közösségen belüli gyűjtés biztosítják. A terveket az Entek Kft. két tagja, Halics Péter és Kiss Gyula építész készítette.
Az átalakítás során visszaállítják az eredeti kaput (amely fölött Szűz Mária fogja a kisdedet), azt ugyanis az elmúlt évtizedekben befalazták. Jelenleg az épület sarkán, az egykori Hági Söröző helyén működő Ba-Bar étterem kerthelyiségén keresztül vagy „teherportán” át lehet bejutni.
Itt volt régen a kapu és itt lesz majd megint
(A Ba-Bart amúgy – mely a buddhista központtól független egység – ajánlom mindenkinek, egyrészt remek a belső tere, másrészt egy kávé mellett másfél órát elnetezgettem az ingyen wifijükkel, úgy hogy közben a netbookomat is feltöltöttem és még kedvesen mosolyogtak is rám.)
Az egykori Hági Söröző...
...és a Ba-Bar
További képeket ebben az Indafotós albumban találtok az épület jelenlegi és jövőbeni állapotáról.
*Nos mint egy kedves ismerősöm felhívta rá a figyelmemet, Rákosi felesége jakut volt, a vallási hovatartozásáról nem nagyon találtam semmit...
* * *
