IMG 2597

Mi legyen Budapest jelképe? A stilizált hajómalom! - említette az ötletet nem is olyan rég a Vízparti fejlesztések blog. Remek elképzelés. Olyannyira, hogy máshol - persze egészen máshogy - már meg is valósították. Természetesen Ráckevén, ahol az egyetlen működő magyar hajómalom ring a Duna hullámain. A Dunai-szigetek bloggerével - Szávoszt-Vass Dániellel - ott jártunk néhány napja.

IMG 2678

 

Ráckeve a déli Szentendre: gyönyörű szerb gyökerű település a Duna partján, épp egy HÉV-nyire Budapesttől. Csodaszép kastéllyal, tele szobrokkal és élő néphagyománnyal. Itt áll Közép-Európa egyetlen gótikus szerb-ortodox temploma, és olyan reneszánsz elemeket őrző lakóházakba botlani az utcáin, amilyenekbe csak a Budai Várban vagy mondjuk Sopronban szoktunk. Hogy mégsem olyan népszerű turisztikai célpont, mint északi párja, annak több oka is van.

Egyrészt hiába HÉV ez is, az is, messzebb van a fővárostól. Másrészt kívül esik a forgalomtól. Harmadrészt azt a kisebb forgalmat viszont épp a város szívébe vezeti az Árpád híd (mely egyébként több mint fél évszázaddal öregebb budapesti névrokonánál). Kisebb a valódi óvárosa is, de van valamije, amivel lepipál talán minden más várost a Duna mentén: ez a parti sétánya!

 

Remekül lehet sétálni rajta


Széles is, hosszú is és ami a legfontosabb: ennyire közel a vízhez talán sehol máshol nem mehetünk. Ebben persze fontos szerepet játszik az is, hogy ez a Ráckevei-/Soroksári-Duna (vagyis az RSD), ahol tulajdonképpen egy állóvíz partján járunk. Ezen a klassz sétányon tartják a heti piacot majd egy kilométer hosszan, de rendezvényeknek is otthont ad a terület. És persze itt van, ami miatt jöttünk, Magyarország egyetlen működőképes hajómalma.

A hajómalom vízi malom: ezeknél is a folyó hajtja a kereket, s szolgáltatja az őrléshez szükséges energiát. A különbség annyi, hogy itt az egész malom a vízen van: két hajótest közt forognak a kerekek, a nagyobbikban van az őrlőszerkezet, a kisebbik pedig tartja a tengelyek másik végét. (Általában a hajómalmok működéséről, történetéről és az egyes részek pontos elnevezéséről itt olvashattok bővebben.)

 

Valamikor a víz hajtotta - most egy villanymotor


Ennek a megoldásnak több előnye is volt: nem okozott problémát a vízszintemelkedés, ráadásul idénytől függően változtathatta a helyét a malom. Például a ráckevei Kis-Duna elzárása után a molnárok az Öreg-Dunára vontatták hajójukat tavasszal és ősszel ide hozták vissza telelni, ahol nem volt áramlás és a jégveszély sem fenyegetett.

Természetesen a hajómalmok felett is eljárt az idő, elavultakká váltak, a kegyelemdöfést pedig az államosítás adta meg nekik. Az utolsó példány épp itt süllyedt el a piacsétány mellett 1967-68 telén. A partra emelt roncsot - a már emlegetett - Szentendrére szállították a skanzenbe. Ott ugyan őrizgették a darabjait, de vajon mit kezdhettek volna egy hajómalommal a hegyek lábánál megbújó néprajzi gyűjteményben, kilométerekre a folyótól.

Szerencsére olyan mesebelien alakult a történet, amilyenre alig akad példa a XXI. századi magyar történelemben. Nem sóhajtoztak a ráckeveiek, hogy nincs rá uniós támogatás, hanem összefogtak és megvalósították a tervüket:

 

Mi építettük 

 "Mi építettük" - fotó: hajomalom.rackeve.hu    

A hajómalom fő támogatója Ráckeve Város Önkormányzata. A képviselő testület a hajómalommal kapcsolatos döntéseit egyhangú szavazással hozta meg. A megvalósítás során kiemelkedő volt az a városi összefogás, ami a hajómalom létrejöttét lehetővé tette. Ráckevei vállalkozók, kereskedők, iparosok és lakosok segítették a hajómalom építését. Ki termékével, portékájával, ki munkájával vagy kisebb-nagyobb adományával segített. Ráckeve város testvérvárosának, Gyergyócsomafalvának polgármestere is ígéretet tett, hogy segít: a felépítményhez szükséges fenyőfa alapanyagot ők szolgáltatták. Külön köszönet jár a Ráckevei Katolikus Egyháznak, valamit a Ráckevei Református Egyházközségnek a kiemelkedő támogatásukért. 

 

- írják a ráckevei hajómalom honlapján , melyen a létesítmény történetét épp úgy megismerhetjük, mint a működését, meg nem utolsó sorban a nyitva tartását - akár kínaiul (!) is.

A hajómalmot a fennmaradt leírások és a még megmaradt tárgyi emlékek felhasználásával készítették el az egykori molnárok leszármazottai. Igyekeztek hűek maradni a hajdani modellhez, persze azért apróbb változtatásokra szükség volt. Például ma két híd köti össze a malmot parttal (ez a múzeumi bejárat és kijárat), áramlás híján pedig villanymotor hajtja a kereket. A tetőzet és a vízikerék tengelye - hogy tartós legyen - egy afrikai fa fájából készült, melynek nagyobb a sűrűsége a vízénél is és szöget verni is csak úgy lehet bele, ha előfúrják.

A többi része gyergyócsomafalvi fenyőből készült (mint az a keretesben is olvasható), ezért van a magyar és a ráckevei zászló mellett a székely.

 

 A ráckevei, a magyar és a székely zászló

 

A hajó egyáltalán nem egy rideg múzeum, hanem igazi családi program. Van őrlési bemutató, s a veszélyes alkatrészeken kívül minden megtapogatható, megforgatható, kipróbálható.

 A három kihúzható fiókban van a liszt

A kicsiket megmázsálják, s emléklapra írják a súlyukat...

Mázsa

van puzzle, meg lehet kongatni a hajóharangot, töltögetni a korpás zsákot, vagy akár őrölni a kézi malommal.

Teljes kiőrlés

200 forintért egy kiló helyben őrölt búzát is vettünk - hogy milyen, még nem tudom, de majd elmesélem, ha sütöttem belőle valamit.

A többi Ráckevéről és a hajómalomról készült képet itt nézhetitek meg.

Dani posztját pedig itt olvashatjátok a hajómalomról.

És mielőtt elfelejteném a bevezetőben emlegetett szimbólumot! Nos ahol visszaköszön a hajómalom-motívum, azok például a hirdetőoszlopok, melyek az egész városban egységesek és csúcsuk az egykori hajómalmok orrára emlékeztet. Pár napja az Urbanistán is feladtam rejtvénynek - hamar meg is született a megfejtés (kösz Agresszív Nyúl és Csokis!)

Hajóorrmintás hirdetőoszlop

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: múzeum duna töri hajó malom ráckeve agglomeráció rsd agglomeráció dk

A bejegyzés trackback címe:

https://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr624496363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

br17 2012.05.13. 21:17:14

Attól tartok, hogy helyben őrölt lisztet vettél, és nem búzát.

magyar bucó 2012.05.14. 06:43:07

@br17: Ha már hasogatjuk a szőrszálat, akkor a búzát őrlik meg, nem a lisztet.

TH 2012.05.14. 08:11:53

@br17: @magyar bucó: egyezzünk meg abban, hogy mind az "őrölt búza", mind az "őrölt liszt" értelmes, jó?

facsig 2012.05.14. 08:33:08

Csak érdekelne. Hogyan működik a Ráckevei Dunában a malom, amely állóvíz. A végén gát van.

baowah · http://baowah.blog.hu 2012.05.14. 08:34:04

pár kilométerre a magyar határtól a szlovakiai Gutan is van egy, erdemes kiranduloknak meglesni, hisz mellette all Europa leghosszabb tetozetes fahidja is.

Vezérigazgató elvtárs 2012.05.14. 08:38:58

Majd elhordják a pokolhegyi cigányok tüzelőnek a télen.

Vezérigazgató elvtárs 2012.05.14. 08:44:46

@facsig: Tessék elolvasni a cikket. Villanymotorral.

Másrészt nem a végén van gát, hanem mellette. A két végén a Kvassay és a Tassi zsilipek vannak és azokkal szabályozzák a folyás erősségét és a vízmennyiséget a Dunaágban.

ifrance 2012.05.14. 08:45:42

@facsig: olvasd el a posztot, és választ kapsz a kérdésedre. meg egyébként is érdemes elolvasni, mert jó. én is kedvet kaptam a látogatáshoz. :)

facsig 2012.05.14. 08:56:38

Igaz, figyelmetlen voltam. Csak hirtelen azt gondoltam, hogy a vízimalmot a víz hajtja.De hát láttam már múzeumban sűrített levegővel működő gőzmozdonyt, ami helyben forgatta a kerekeit görgőkön(Németországban). A cikk egyébként nagyon jó, a malmot meg is fogom nézni, már a szép táj miatt is.

aeidennis 2012.05.14. 09:00:19

Mindenképpen érdemes ellátogatni a hajómalomba! A kiállított tárgyak és a működő gépezetek mellett a molnárok minden egyes látogatónak ugyanolyan lelkesedéssel mesélnek munkájukról és a molnárcéh múltjáról. Mindenki addig marad ameddig akar, vagy ki nem fogy a kérdésekből.

Az pedig külön bejegyzést érne, hogy hol tartana az ország, ha mindenki úgy dolgozna, ahogy a ráckeveiek a hajómalmuk újjáépítésekor. :)

Waitzen 2012.05.14. 09:48:16

"...van valamije, amivel lepipál talán minden más várost a Duna mentén: ez a parti sétánya!"

Például a váci korzót nem pipálja le.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2012.05.14. 10:15:49

@magyar bucó: a magyar nyelvben teljesen helyes ez a felépítés. Az "őrölt" szó az elkészítési folyamatra vonatkozik, mint ahogy a "helyben sült csirke", noha az már nem csirke, hanem sültcsirke, és az olajat is ütik, nem pedig a napraforgómagot... Az olaj ütve készül, "ütve van".
Helyes - bár korlátozottan értelmezhető - a "helyben őrölt búza" kifejezés is, akkor annyit tudhatunk, hogy vásárolt valamilyen terméket, amit búzából állítottak elő, őrléssel. Lehet akár bulgur (búzatöret), búzadara, liszt, korpa, akármi... Ebben az esetben viszont kérdéses, hogy (őrölt) búzának számít-e valami akkor is, ha csak a megőrölt búzának csak egy részét tartalmazza... :)

HgGina 2012.05.14. 10:34:48

@Vezérigazgató elvtárs: ha csak a képviselőtestület addig meg nem épít a kassaihoz hasonló magas kőfalat, a bűnözés távol tartása érdekében.

Nekem az 1967-68 gyanús, mert 9 évesen még az eredeti malmon mászkáltam, az pedig azt jelentené, hogy '68 végén süllyedhetett el. Habár az emlékeim szerint az eredetit elvontatták, nem elsüllyedt, de az évek távlatából ez nem is fontos.

Amire határozottan emlékszem, hogy a két hajótest s mostaninál sokkal közelebb volt egymáshoz, és a képen nem látom a hajó végén a csigát. (Nem vagyok hajóács, nem tudom rá a szakkifejezést.) Emlékeimben - és a meglévő régi képeken is - az eredeti hajó sokkal inkább hasonlít a bőgőhajók zömök építésére.
Persze nincs kizárva, hogy 45 év távlatából már nem minden emlék tökéletesen pontos.

A Bécsi köz környékén sokkal gyakrabban szaladgáltam, és a halászok (rabsic volt nem is egy közülük) munkája sokkal érdekesebb volt számomra. Ahogyan a Senki-szigeten is éveken át "segítettem" nekik a kerítőhálót húzni. Marhára örülhettek a mindig útban, láb alatt lévő gyereknek. :)

Golfer 2012.05.14. 10:36:23

Épp tegnap délután néztük meg a hajómalmot, remek hely! Kicsit ugyan illúzióromboló a motoros meghajtás (külön motor hajtja a vízkereket és a malmot), de ha nincs sodrás, hát nincs sodrás :-)
Az önkéntes(!) molnárok/idegenvezetők nagyon segítőkészek, végtelen történetet, adatot tudnak mondani a malomról, az elődjéről, alkatrészekről, építésről: látszik róluk, hogy szeretik amit csinálnak. Hatalmas piros pont jár a gyerekbarát kivitelezésért: tényleg minden megtapogatható, kipróbálható. Kisfiam nagyon élvezte kongatni a hajóharangot, a kézimalomtól pedig erőnek erejével kellett elvonszolni :-)

Golfer 2012.05.14. 10:42:11

@HgGina: a hajó falán látható a fotó az elsüllyedt elődről, ami ha jól emlékezem 2-3 évet volt víz alatt

Zoxo 2012.05.14. 11:41:31

Én még a régin (régiben) jártam valamikor 1964-66-ban.

Arpad67 2012.05.14. 12:01:10

@baowah
itt a gútai hajómalom honlapja. Szerintem is érdemes megnézni, megfelelően karban van tartva. Komáromtól 20km.

www.vodnymlyn.sk/?lang=hu

zizi77 2012.05.14. 12:36:55

@Vezérigazgató elvtárs:
"Majd elhordják a pokolhegyi cigányok tüzelőnek a télen"
Egy telet már túlélt. Hátha!.....

magyar bucó 2012.05.14. 19:51:30

@Before: Az ilyen régi(es) malmokban teljeskiőrlésű liszt készült.

Golfer 2012.05.14. 21:20:06

@magyar bucó: míg nem jártam a malomban, én is ezt gondoltam. Az őrlést itt nem malomkövek, hanem hengerek végzik, amelyek nem tudják a búza külső rétegét (korpát) finomra őrölni, így azzal nem is foglalkoznak. Zsákokban gyűjtik és állatoknak adják takarmányként. Ebben a malomban finomliszt készül.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2012.05.15. 08:19:31

@magyar bucó: ez biztos? Nem igazán értek hozzá, tényleg nem tudom, de a képek közt van olyan, ahol a korpában turkál valaki...

aeidennis 2012.05.15. 12:46:16

@Before: Itt szétválasztják már a lisztet a korpától sziták segítségével.

De egészen a XVII. századig sehol sem választották szét a korpát a liszttől, s később is csak lassan terjedt el ez a módszer. A háziasszonyok ugyanis szerették a korpás lisztből sült kenyeret és ha finomabb liszt kellett nekik, szitáltak maguknak odahaza. A szitálás után 10 zsák gabonából lett 7 zsák liszt és 4 zsák korpa, így plusz egy zsákot kellett vinni a molnárnak.

Before · http://azbeszt.blog.hu 2012.05.16. 09:26:50

@aeidennis: köszi a kiegészítést! Érdekes, én mindig is azt hittem, hogy a korpát az őrlés előtt választják le valahogyan...

Tamás Paitz 2017.03.12. 19:54:57

@facsig: Villany motorral. Gyere és nézd meg, érdemes, bár a régi szebb volt, de azt a 60-as évek végén a 70-es évek elején hagyták tönkremenni.
süti beállítások módosítása