arpad.jpg

Nagyon érdekes cikket küldött nekem Attila, mely a Pesti Hírlap 1930. Évi Nagy Naptárában jelent meg, Modern építőművészet címmel. A bevezetőben büszkén fejti ki a szerző, hogy mennyi csodálatos eklektikus épület épült a közelmúltban Budapesten, s másutt az országban (beleértve a "cseh megszállott területeken" találhatókat is).

Nos lehet, hogy bennem van a hiba, de én nem találom különösebben nagyszerűeknek a cikkben bemutatott épületeket - már ami a megvalósult projekteket illeti, mert persze a látványtervek már akkoriban is sokat kibírtak.

Legjobban az Árpád-kilátó (Friedrich Lóránd) és talán a berettyóújfalui leventeház (Csanak József) tetszik, de alighanem csak azért, mert szeretem ezt a stílust.

Semmi olyan igazán szívet dobbantó kiemelkedő nem született a húszas évek második felében? Lehet... 

Kós már nem kap munkát Erdélyben, Rimanóczy még a szárnyait bontogatja, Kozma még nem talált rá a későbbi stílusára, Árkay(ék) legjobb temploma még nem épült fel, Breuer Marcell pedig akkoriban épp világhírű bútorokat tervez.

Vajon mi az, ami emlékezetes a magyar építészetből a 20-as évek második feléből? Talán Medgyasszay valóban szerethető, mátraházi "pagodája"? Kell lennie még valaminek! Aki tudja mi az, ossza meg velünk!

(És persze böngésszétek végig a beszkennelt oldalakat is, érdemes!)

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: budapest építészet töri mátraháza

A bejegyzés trackback címe:

http://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr724497255

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2012.05.09. 00:40:46

Először nekem is csupa konzi épület ugrott be, pl. a miskolci Zenepalota, meg csomó Wälder Gyula-féle épület (hu.wikipedia.org/wiki/Zenepalota_%28Miskolc%29), meg pl. Györgyi Dénes meg Münnich Aladár Déri Múzeuma.

De ebből a korból való azért Rerrich Béla szegedi Dóm tere is, ami a stockholmi városháza mintájára épült (tehát elég progresszívnek mondható).

De ekkor épült pl. a Corvin áruház is (természetesen nem a dobozzal :). A húszas években még erősen élt azért a neobarokk, meg volt némi art deco. A modern építészet a harmincas években terjedt el Magyarországon, és lett minden nemzetközisége ellenére igazán az országhoz "passzoló" stílus, pl. a pasaréti templomot, vagy a sportuszodát mindenki szereti, ahogy a Szent István park vagy Újbuda is hozzátartozik már Budapesthez :)

Zubreczki Dávid · http://urbanista.blog.hu 2012.05.09. 08:05:20

@aesculus: igen az az érdekes, hogy ezek mind épültek akkoriban, de elkészülni pont nem készültek el. Hajós usziját is 30-ban adták át pl. Amúgy akartam is linkelni a győri posztod a 27-es templommal, de rájöttem, h azért az sem olyan hú de kiemelkedő, főleg nem a pasarétihez képest: taj-kert.blog.hu/2009/08/26/wekerle_a_vi_keruletben_gyor

de sztem ezek akkor is lanyha évek a tízesekhez vagy a harmincasokhoz képest

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.05.09. 08:24:20

@~dá~: De hát hogy a fenébe ne volna az? Háború elbukva -> jóvátétel
Ország 2/3-a elbukva -> ipar, nyersanyag nyista
Magyarajkú lakosság menekül Pestre -> lakáshiány
Utána még jön a gazdasági világválság is, szóval meglepődni nem kell ezen. Kapsából egyetlen "presztízs beruházás" jut eszembe, a szegedi dóm.

Zubreczki Dávid · http://urbanista.blog.hu 2012.05.09. 08:40:10

@Csokis: jogos! bár azért vannak olyan épületek a cikkben, amelyek költségéből ki lehetett volna hozni jobbat is :) bár lehet hogy érdemes lenne végig menni az évszázad évtizedein, mikor mi ütött.

sztem a 10-es évek lenne a legerősebb minőségben

BZ1975 2012.05.09. 08:48:12

@Csokis: Szia!

Mint az előttem szóló megismételhetem, hogy az építészet 1926 körül indul be újra erőteljesen (1914 után!). Ennek nyersanyaghiány, erőforrásbeli, gazdasági, pénzügyi és politikai okai vannak. Akkor áll stabil lábra a pengő, indul meg újra a hitelezés és az építési adókedvezmények.

A linkelt képek között vannak 1910-es évekbeli épületek is (Vermes).

Küldtem még privát üzenetet is, abból vannak jó példák 1920-as épületekre.

BZ1975 2012.05.09. 08:49:03

@~dá~: 1911 és 1940 körül az építészeti csúcs volt Magyarországon mind mennyiségben, mind minőségben!

Cs 2012.05.09. 09:03:19

Hát a 20-as évek, illetve a 30-as évek eleje (ez utóbbi már inkább vidéken) az néhány kivételtől eltekintve a magyar építészet egyik mélypontja volt. A háború előttihez képest mindenféleképpen. S nem feltétlen amiatt, hogy gazdasági mélypont volt, hanem a hivatalos irányzat miatt. A neobarokk miatt, amit legfelülről nyomattak, hogy ez lesz majd a "magyar stílus", s a magyar építész magyar stílust tervez, semmi magyartalan art deco vagy bauhaus. Így nevelték az egyetemen az építészeket, ezt várták el a (állami)megrendelők, stb. Úgyhogy ennek az lett az eredménye, hogy sorra épületek a neobarokk, akkor már ódivatúnak és giccsesnek számító épületek, vasbeton szerkezetekkel. "Mezőkövesd a múltat vezesd!" lásd Mezőkövesdi városháza tervezésének jelmondatát. Ez a korszak olyan volt, főleg vidéken, mint a Horthy rendszer azonos időszaka. Egy rég elmúlt világot akartak visszahozni/megvalósítani.

GOLAZ111 2012.05.09. 09:18:37

A Pesti Hírlap egy olyan modernséget mutatott be, amit a közönség megértett.

Az ipari épületek kimaradtak, postagarázs, autóbuszgarázs, kelenföldi erőmű, gabonatárház, helyi kikötő, ezek csak Budapesten. A modern építészet máshol sem volt akkoriban jobban modern, mint Magyarországon 1-3 kivételtől eltekintve.
Ezek a házak is tisztességesen megépített jó házak, amiket nem a legnagyobb építészek terveztek, és már látszik rajtuk a '30 - as évek modernizmusa, csak még kicsit fel vannak díszítve.

Cs 2012.05.09. 09:29:09

@GOLAZ111: "A modern építészet máshol sem volt akkoriban jobban modern, mint Magyarországon 1-3 kivételtől eltekintve."

Art deco mond neked valamit? Néz már körül jobban, vidéken is! Szerinted egy mezőkövesdi városháza vagy egy mátészalkai megyeháza az modern építészet volt 1930 körül??

Csokis · http://csokis.blog.hu 2012.05.09. 09:45:03

@Cs: Ha erről az épületről ( www.mateszalka.hu/images/20031230_083742.jpg ) beszélünk, én ettől egyáltalán nem kapok lábrázást.
Akkor már a Levéltár épülete a várban sokkal durvább, az egykori Pénzügminisztériumról már nem is beszélve. (Ez utóbbinak kifejezetten jót tett, hogy 44-45-ben kicsit "megborotválták".)

BZ1975 2012.05.09. 09:55:21

a fenti kép nádfedése azóta bádoglemez. : )

BZ1975 2012.05.09. 10:00:04

ideológiai okokból a szecessziós építészet továbbfejlődése (ld. art deco) és a modern is tiltva-tűrve volt.* mármint amely állami megrendelés lett volna ill. főútvonalon, reprezentatív helyen volt. e jegyében alakították át pl. az Andrássy út végén lévő lechneri-szecessziós, Árkay által tervezet Babochay-villát.

(a szecessziós és a „modern” építészet zsidó/kommunista építészetnek számított).

BZ1975 2012.05.09. 10:02:02

mek.niif.hu/02100/02185/html/432.html

„A társadalmi-gazdasági rendszer az I. világháborút követően ugyan nem változott meg, de hosszú időre életképtelenné vált. A társadalom és a gazdaság helyzete alapjaiban megrendült már a háború folyamán, s különösen a történelmi Magyarország szétesését, a forradalmakat és a trianoni békét követően. Az a rendkívül kedvező közép-európai szerepkör és helyzet, amely a háború előtti évtizedeket gazdasági szempontból jellemezte, nemcsak megszűnt, hanem súlyos politikai feszültségek is terhelték a környező utódállamokkal való kapcsolatot. Amíg azelőtt korlátlanul áramlott áru, tőke, munkaerő, most minden irányban határok szakították szét az együttműködést szolgáló közlekedést, közút- és vasúthálózatot, vágták ketté a településgazdasági régiókat, szakították le az utódállamokhoz került nagyobb tájközpontokat, mint Pozsony, Kassa, Nagyvárad, Kolozsvár, Temesvár, Arad, Szabadka, szétvágva vonzáskörzeteiket is. A roppant súlyos mértékű háborús vérveszteséget, a háború mindent elszegényítő hatásait az összeomlást és a forradalmakat követő elnyomorodás még hosszú évekre továbbvetítette. A függetlenség elvi visszanyerése nem ellensúlyozhatta az ország szétesését, a menekültáradatból következő lakáshiányt és munkanélküliséget, inflációt és termelési visszaesést, az 1920-as évek második feléig tartó mély válságot.

Az építészetben a Lechner Ödön és Lajta Béla halála (1914, illetve 1920) közötti időszak hat nyomasztó éve, de az ezt követő öt-hat év is a teljes visszaesést, és az előzőleg kialakított települési és intézményrendszer jó részének funkciótlanná válását, nagymértékű értékvesztését – más esetekben, például a kolozsvári egyetem Szegedre, a pozsonyi Pécsre telepítésénél a kényszerű intézményfejlesztés terhét – jelentette. Az épületek fenntartása, fűtése és világítása is gondot okozott, a menekülteket pedig a volt hadikórháztelepek és a pályaudvari vagonlakások fogadták be. {III-134.} Egy tönkrement gazdaságú, hirtelenében országmaradvánnyá vált területnek hosszú évek kellettek, hogy megtanuljon kis és szegény országként élni.

Lechner nagyszabású tömegrendezvénnyé vált temetésén még senki sem sejtette, hogy halálával történelmi időszak zárult le. A háború alatt alig folyt építkezés, néhány kivételes mű – mint Tőry és Pogány már említett Adria Biztosító palotája, amely 1918-ra készült el – és kis számú lakóház jelentett csak folytonosságot. Az ipar veszteségeivel együtt beszűkültek az építőanyag-források, a gazdaság helyzete miatt az építőipar a békekötés után is bénult maradt. Egy-két halaszthatatlan állami vagy közületi építkezés – például a már a háború előtt elhatározott budapesti postai anyagszertár új csarnoka (1923–1924), Barát Béla és Novák Ede munkája, a Posta Központi Járműtelepe (1923-tól), tervezője Bierbauer István posta-építész, a Debreceni Orvostudományi Egyetem továbbépítése, amelynek Női Klinika épületéért Korb Flóris 1924-ben Greguss-díjat kapott, a Györgyi Dénes által tervezett Közraktár utcai Hangya Szövetkezeti Székház (1917–1920) vagy a fővárosi kislakásépítés egyik első, 1923. évi példája, a tabáni, konzervatív szemléletű Bethlen-udvar, Neuschloss Kornél és ifj. Gyenes Lajos műve – érzékelteti az évtizedes visszaesés mértékét. 1925 körül indult lassú javulás, részben az ekkori új – a lakásépítést támogató – adótörvény, másrészt külföldi kölcsönök hatására.

A század elején nagy műveket építő építésznemzedék a kiesett évtized alatt elöregedett. Közülük is többen meghaltak, így Schickedanz Albert (1915), Pártos Gyula (1916), Quittner Zsigmond (1918), Schulek Frigyes (1919), Nagy Virgil (1921), Pecz Samu (1922), illetve visszavonultak, mint Hauszmann Alajos, Alpár Ignác, Baumgarten Sándor, Tőry Emil.

A Tanácsköztársaság idején történt szerepvállalásuk miatt Málnai Béla, Hikisch Rezső, Kozma Lajos egy ideig csak kisebb munkákhoz juthattak, míg Vágó József vagy Pogány Móric egy ideig emigrációba kényszerült. Vágó 1926–1927-ben részt vett a genfi Népszövetség palotájának tervpályázatán (I. díjat nyert), majd tervezésében is; így lett fia, Pierre Vágó már francia építész.

Vágó József (1925 k.)

Az 1920-as évek második felétől az 1884 körül született, ekkor már negyven év körüli nemzedék játszott szerepet, s már csak kevesen voltak tevékenyek a régebbi generációból. Továbbra is dolgozott Hültl Dezső, Kertész K. Róbert, Sváb Gyula és Sándy Gyula a konzervatívabb alkotók közül; Árkay Aladár, Borsos József, Hajós Alfréd, Kismarty Lechner Jenő, Medgyaszay István, Rerrich Béla vagy Thoroczkai Wigand Ede a valamilyen módon újító szellemű, már a századelőn sikeres idősebb mesterek közül. Időközben a frontokról is visszatért az a fiatal generáció, amely közvetlenül a háború előtt vagy elején végzett a József Műegyetemen (például Rados Jenő) vagy – többségében – megszakította tanulmányait, s azt ekkor, a 1920-as évek elején fejezte be (mint Csonka Pál). Az 1910-es évek száz fő feletti létszámú évfolyamait most még több száz diplomás követi, hogy az 1930-as évekre harminc-negyven közé essen vissza a végzett építészek száma. A két világháború között már csak az idősek körében volt külföldön végzett építész. A 1920-as évek végi világválság újra munkanélküliséget és újabb nemzedéki ellentétet teremtett, majd 1934-től következett olyan fellendülés, amelyben már a század első évtizedében született építészek vívták küzdelmüket az idős generáció állami és közületi munkákat sokáig kisajátító tagjaival.

A műegyetemi építészképzés konzervatív szemléletű volt, és a {III-135.} Tanácsköztársaság alatti nagy reformtervekhez képest csak lassan változott. Jelentős tanárai Kotsis Iván, Wälder Gyula. Míg Wälder a neobarokk szellemében tevékenykedett, Kotsis szabadabb tervezői szemléletre nevelt. A Magyar Mérnök- és Építész- Egylet folytatta tevékenységét; 1930 szeptemberében a XII. Nemzetközi Építész Kongresszus megrendezésére is sor kerülhetett, a Műcsarnokban rendezett nemzetközi tervkiállítással. Az 1920-as évek elején megalakult a Budapesti Mérnöki Kamara is (1923), és már előbb a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége. Tevékenykedett a Műemlékek Országos Bizottsága, újra megélénkült a szaksajtó, 1927 körül pedig felerősödött a nemzeti építészeti stílus körüli vita, melynek egyik fóruma a Lechner Ödön Társaság. Konzervatív hangvételű volt a Fábián Gáspár által szerkesztett Építő Ipar–Építő Művészet, míg az európai újító törekvésekre, az „Új építészet”-re figyelt 1928-tól a Tér és Forma, amelyet Bierbauer Virgil szerkesztett. A római iskola szemléletét képviselte a Magyar Építőművészet, amelynek Irsy László volt a szerkesztője. 1941–1944 között jelent meg az Építészet, Padányi Gulyás Jenő szerkesztésében, aki a népi-nemzeti hagyományokat állította előtérbe, de itt jelent meg Fülep Lajos Célszerűség és művészet az építészetben című tanulmánya is, amely a modern művészetelmélet téziseit képviselte.

Az építészeti nemzedékváltás, az intézményrendszer és szaksajtó változásainak áttekintéséből is érzékelhető, hogy e negyedszázadnyi korszak során újrajátszódtak a modernizáció jellemző folyamatai. Az 1920-as években a társadalmi válság konzervatívabb irányba húzta vissza a kultúrát, mint amilyen állapotban a háború előtt volt. Ez a „neobarokk” társadalom világa, amelynek lényege a liberalizmusát elvesztő, kényszerekkel terhelt ideológiai konzervativizmus. Már a magyar századforduló fénykorában, 1902-ben báró Wlassics Gyula közoktatásügyi miniszter – vulgáris kultúrpolitikát megfogalmazva – Lechner Ödön és a szecessziós stílus ellen fordult, s Lyka Károly az, aki vele szemben a Művészet első évfolyamában fejtette ki a megújuló művészet és építészet alapelveit. A Lechnerrel is szembenálló késő historikus, eklektikus szemléletű irányzat a „neobarokk” társadalomszemléletet építészeti eszményei megerősítésének tekintette. A klebelsbergi kultúrpolitika – egyetem- és iskolaépítő törekvéseivel, a kultúra állami támogatásának kiküzdésével és a közadakozás gyakorlatának támogatásával – a nemzet szellemi magáratalálását segítette elő. A Collegium Hungaricum intézményének kialakítása során (1927) azt is megfogalmazta, hogy „az európai fejlődés kezd elkanyarodni azoktól a művészeti irányoktól, melyeket mi, kik csak nehezen emelkedünk ki háborús és inflációs izoláltságunkból, még moderneknek gondolunk és nevezünk”

...”

Cs 2012.05.09. 11:04:08

@Csokis: Szia! Igen az az épület egy példánya, annak, hogy mennyire volt modern az építészet Magyarországon 1920-as és 30-as évek elején.
Az általad említett épületek a világháború előtti tervezésűek, a fenti példa meg 1930-as. Én ettől kapok agybajt, hogy amikor ilyen 20-30 éve elavult neobarokk műépületek készültek azt az időszakot képesek beállítani úgy mintha, itt csúcspont lent volna meg a világélvonalába tartozás.

BZ1975 2012.05.09. 11:44:10

@Cs: átlagolva 7-10 év volt a késés a németekhez és a hollandokhoz viszonyítva, amit 1940-re hoztunk be.

A két világháború közötti Németországban sem volt többségi építészet azért a bauhaus-i modern.

Cs 2012.05.09. 13:21:55

@BZ1975: Én szívesen elhiszem neked, de ehhez mutass nekem neobarokk házakat a két világháború közti időszakból, külföldről. A bauhaus meg a neobarokk között is volt élet. S én nem azt vitatom, hogy fényévekkel le voltunk maradva, csak jelzem, hogy bizony a 1920-as és 30-as évek elején az igény a régi volt. Sokan ebben láttak kis nemzetünk értékét, hogy nem változtatunk, nem veszünk tudomást a változásról, mintha továbbra is minden jó és szép lenne. A hazai neobarokk túlélésének ideológiai okai voltak! Ezért voltunk mi lemaradva, mert mesterségesen vissza lett fogva az egész. Természetesen az idő kerekét megállítani nem lehet, oszt nyertek a 30-es évekre/években a modernisták az ókonzervatívokkal szemben, lényegében az egész rendszer minden területén, lassabban vagy gyorsabban.

BZ1975 2012.05.09. 14:14:37

@Cs: azidőtájt külföldön volt egy modernizált, újraértelmezett neoklasszicizmus (pl. Erik Gunnar Asplund, Ragnar Östberg, Peter Behrens) amelyek klónjaival pár év múlva találkozhatsz Magyarországon.

A Walder neobarokkal* az a baj a kritikusok szerint, hogy a máriaterézia-korabeli formákat másolta egy-az-egyben, míg Hültl kötetlenebb neobarokkot csinált.

*Ez a fajta konzervatív visszafordulás és építészeti bezárkozás csak Magyarországon volt a korabeli Európában!

„A bauhaus meg a neobarokk között is volt élet.”

Hidd el, ezt én sokkal jobban tudom nálad : ) pl. art deco és népies tendenciák...

„A hazai neobarokk túlélésének ideológiai okai voltak! Ezért voltunk mi lemaradva, mert mesterségesen vissza lett fogva az egész.”

én ezt tudom és értem, csak nekem utólag ez nem tetszett, mint művészeti folyamat.

aesculus · http://taj-kert.blog.hu/ 2012.05.09. 19:51:37

@~dá~: ja, jófej vagy, hogy linkelsz :) Igen, erről gyárvárosi templomról el is feledkeztem most. Amúgy tényleg nem nagy számok a tízes évekbeliekhez képest. De erre tényleg magyarázatot ad az akkori és a húszas évekbeli Magyarország közötti különbség :((

BZ1975 2012.05.09. 20:23:38

@aesculus: a gyárvárosi templom az art decohoz sorolható, pláne a berendezése. : )

BZ1975 2012.05.09. 20:31:33

1925-ig javarészt ipari építészet, kislakásos telepek a szegényeknek, meg 1-2 magánvilla volt. Elsősorban az összement és elszegényedő ország infrastrukturáját kellett kialakítani (gyárak, csarnokok stb.)

Említendő épületek a 20-as évekből, nagyrészük art deco. Itt is látszik, hogy a 20-as évek második felében pörgött fel inkább az építészet:

Közraktár utca 30., Hangya Szövetkezet székháza, Györgyi Dénes, 1917–1920
Vörösmarty utca 5., Általános Gázizzófény és Villamossági Rt. lakó- és üzletháza, Vogel Jenő és Weidlinger Tibor, 1923–1924
Klauzál utca 30. – Nyár utca 29., Landesmann kaszinó és lakóház, Román Miklós és Román Ernő, 1924
Pesterzsébeti vásárcsarnok, Vermes József, 1924
Gyöngyösi út 4., Budapesti Székesfőváros kislakásos bérházai, Freund Dezső, 1925–1926
Veres Pálné utca 33. – Szarka utca 6–8.. Himmler Miksa, 1926
Kossuth Lajos utca 18. Fórum Mozi, Jánszky Béla és Szivessy Tibor, 1926
Balassi Bálint utca 9–11. – Markó utca 4., Armania Házépítő Rt. lakóháza, Katona János, Székely Dezső és Molnár Sándor, 1926–1927
Falk Miksa utca 12. – Markó utca 6., Ligeti Pál, 1927
Mester utca 57., Vermes József, 1927
Belgrád rakpart 11., Jakab Dezső és Sós Aladár, 1927–1928
Pozsonyi út 25. – Radnóti Miklós utca 36., Löffler Samu Sándor, 1927–1928
Benczúr utca 39/A-B., Münnich Aladár, 1928
Akácfa utca 6. – Dohány utca 41., Házépítő Vállalkozó Rt. lakóépülete, Freund Dezső, 1928
Baross utca 90., Tauszig Béla és Róth Zsigmond, 1928
Dohány utca 46. – Klauzál utca 4., Hungária Fürdő Rt. lakóépülete, Vágó László, 1928–1929
Pannónia utca 19., Spiegel Frigyes és Kovács Endre, 1928–1929
Szegfű utca 6., Vágó József, 1928–1929
Dandár utca 5–7., Budapest Székesfőváros népfürdője, Maróthy Kálmán és Rimanóczy Gyula, 1928–1929
Október 6. utca 21. – Arany János utca 22., Országos Szeszértékesítő Rt. lakóépülete, Tauszig Béla és Róth Zsigmond, 1929
Wesselényi utca 26. – Nagydiófa utca 23., Hoffmann-ház, dr. Barát Béla és Novák Ede, 1929
Cházár András utca 8–10. – Abonyi utca 7–9., Pesti Zsidó Hitközség Alapítványi Gimnáziuma, Lajta Béla, 1913–1914 ill. Hegedűs Ármin és Bőhm Henrik, 1929–1931
Markó utca 9., Lipótvárosi elektromos alállomás, Román Ernő és Györgyi Dénes, 1929–1930
Károly körút 5. – Dob utca 2., Diana-ház, lágymányosi Fischer József, 1929–1930
Futó utca 3., Halász Aladár, 1929–1930
Maglódi út 89–91. – Lavotta utca 41. – Sörgyár utca 76. – Szentimrey utca 20., Szabolcs Ferenc, 1929–1931
Maglódi út 89–91. – Lavotta utca 41. – Sörgyár utca 76. – Szentimrey utca 20., Maróthy Kálmán és Rimanóczy Gyula, 1929–1931

Riadó utca 2/A–B., Tauszig Béla, 1923
Kosztolányi Dezső tér 7. – Bukarest utca 2. – Ulászló utca 33., Porgesz József, 1927 körül
Zenta utca 1–5. – Bartók Béla út 22. – Budafoki út 17–19., szövetkezeti társasházak, lágymányosi Fischer József, 1927
Alma utca 2/C., Beretvás Sándor villája, Árkay Bertalan, 1927
Fehérvári út 88/A–B. – Hengermalom utca 2., Budapest Székesfőváros Elektromos Művei lakóháza, Rerrich Béla, 1927–1928
Margit körút 36., nagys. Bauer Ferenc úr lakóháza, Löffler Sándor, 1928 körül
Vak Bottyán utca 1-5. – Karinthy Frigyes út 22. – Lágymányosi út 15., szövetkezeti társasházak, lágymányosi Fischer József, 1928
Böszörményi út 44–46. – Csörsz utca 57. (átalakítva), Suppinger Ferenc, 1928
Lórántffy Zsuzsanna utca 6., dr. Krivátsy-Szüts Lajos lakóháza (átalakítva), Árkay Bertalan, 1928
Diószegi út 54/A. – Ábel Jenő utca 16., Borsányi-Csorba-villa, Árkay Bertalan, 1928
Kút utca 6., dr. Fejes Béla lakóháza, Beutum János, 1928
Margit körút 34., Weisz Sándor, 1928–1929
Bicskei utca 4–6., szövetkezeti társasház, Málik József, 1928–1929
Kiss János altábornagy utca 55–59., Székesfővárosi kislakásos lakóházak, Medgyaszay István, 1928–1929
Eszék utca 9–11., »Árpád-udvar« szövetkezeti társasház, Münnich Aladár, 1929
Gaál József utca 18/A., Vogel Géza villája, Vermes József, 1929–1930
Németvölgyi út 42–46., Budapest Székesfőváros iskolája és óvodája, Körmendy Nándor, 1929–1931
Szabolcska Mihály utca 3., »Hunnia-udvar« kislakásos társasház, Sailer István, 1930–1931

Kaposvár, Noszlopy Gáspár utca 1., Mozi, Lamping József és Horváth Andor, 1926 (c) Kaposvári Megyei és Városi Könyvtár
Debrecen, Benczúr Gyula utcai köztemető, Új Köztemető, ravatalazó és krematórium, Borsos József, 1925–1932
Debrecen, Sestakert utca 4., Ary Lajos villája, Borsos József, 1928
Debrecen, Hatvan utca 6., Izraelita Hitközség bérháza, Sajó István, 1928

2012.05.11. 18:17:19

Akkor most az első világháború utáni évekből kell valamit mondani, vagy a 20-as évek második feléből? Az elsőben voltak azért modern épületek ekkor Magyarországon is (bár igaz hogy a legtöbb épület vidéken épült, illetve sokévtizedes lemaradásokat kellett bepótolni. Elsősorban magánépületeket, villákat kell keresni. A 20'-as évek második fele pedig éppen hogy a gazdasági fellendülés korszaka volt (bár itt is elsősorban "modernebb" épületeket a magánépítkezéseknél kell(ene) keresni. Illetve az ipari létesítményeknél. Sajnos éppen ezeket építették át a legjobban az, vagy pusztultak el)
Az első időszakhoz példák:
Forbát Alfréd (1897-1972):
1923-24 között tervezett két épülete készült el, egyben az első lakóházai is ezek voltak:
Budapesten a Gellérthegy oldalában, lejtős terepre, a fővárosi Sörgyár Rt. vezérigazgatója számára a Kelenhegyi út 46/d. szám alatt egy egyemeletes ház helyére. 1924-ben készült el Bauhaus stílusban. A II. vh. után több-lakásossá alakították át.
Békéscsabán pedig az Andrássy u. 63. számú telekre épített - a Rusz fivérek megbízásából és Sommerfeld fakereskedő közvetítésével - egy bérházat. Békéscsabán ez volt az első, amelyik üreges vasbetonfödémeket használt, illetve 18 szobája volt.
Mendöl Zsuzsanna(2008): Forbát Alfréd. 1897-1972. Pannónia, Pécs, 2008. 64-72. o.

GOLAZ111 2012.05.13. 11:13:26

@Cs: Az art-deco a szecesszió továbbélése és ezért nem szokás modernnek tekinteni. Szerintem persze az, de az art-decoban Magyarország nagyon jól áll Európában. A fővárosi elektromos művek kedvenc stílusa volt, de van sok art-deco bérház is Budapesten.

BZ1975 2012.05.18. 15:29:14

@GOLAZ111: „de az art-decoban Magyarország nagyon jól áll Európában.”

ez nem igaz, mert pl. Bukarestben sokkal több, egységes, tiszta stílusban tervezett párizsi mintájú art deco épület van, Magyarországról ezt nem lehet elmondani. A magyarországi art deco nagyon eklektikus, általában 2 különböző stílus ötvözete, kevés stílustiszta alkotással, akárcsak kívül-belül összművészeti szinten való megvalósítással, amit még a háború, szegénység és a komcsik is pusztítottak. : (

De még az is lehet, hogy ez a kevert stílus sokkal inkább becsülhető és szerethető egyediségünk, mint pl. Bukarest 1:1-ben történő Párizs '30 koppintása.

GOLAZ111 2012.05.20. 08:48:23

Nekem nem tűnt fel, bár biztos van ilyen Bukarestben. Vagy azokra a házakra gondolsz, amik például a Magheru sugárút mellett vannak? Mert azok tényleg nagyon jók, de a '30 - as évek közepén/végén épültek. Abban sem vagyok biztos, hogy hivatalosan art - deco - k, mert tényleg francia stílusúak és a franciáknak külön nevük van erre a stílusra.

BZ1975 2012.05.21. 17:51:55

@GOLAZ111:

akkor hasonlíts össze ezt, ezzel, vagy 500 képen át, különösen a kovácsoltvas ajtókat:

www.flickr.com/groups/art-deco-paris/pool/

historo.wordpress.com/category/art-deco/

amúgy mit mondanak a franciák erre?

laci_52 2018.03.28. 23:00:43

A Böszörményi út 44-46-ban laktam gyermekkoromban. Apám építészmérnök volt és nagyon kedvelte ezt és a környéken levő többi art deco épületet. Hogy miért? Szép homlokzatok, minőségi kivitelezés: itt a vízszintes tényleg vízszintes, a függőleges tényleg függőleges, a derékszög tényleg derékszög volt, a nyílászárók többségét 80 év után sem kellett kicserélni, a lerakott parketta 50 év után sem mozgott, a függőfolyosók burkolata évtizedek után is hibátlan volt, a korlát meg sem mozdult, a lift mindig működött stb.