A betoncsőben

 

 

"Hogy milyen fura neve van ezeknek a Szörényi-gyerekeknek! Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Szörényi Bródy..."

 

- mondta állítólag a fizikatanárnőnk mamája. Nos egy másik generációnak a "bősnagymaros" kifejezés forrt ugyanannyira egybe, mint a "szörényibródy".

Ifjabbak kedvéért: egy hatalmas vízlépcsőrendszerről van szó, amely azután csak részben valósult meg. Ennek egyik eleme egy hatalmas gát volt Nagymaros és Visegrád között. Így nézett volna ki:

Archív látványterv a vízlépcsőről

 

És így néz ki a látvány most a fellegvárból (forrás):

Ott megy a cső. Látkép a fellegvárból - dunaiszigetek.blogspot.c

 

Ám ennek a gátnak nem csak az energiatermelésben és folyószabályozásban lett volna szerepe. Nagymaros és Visegrádot is összekötötte volna: számos közművezeték átvezetését tervezték ide. Ehelyett azután kénytelen voltak egy alagutat építeni (ami nem volt olyan nehéz, hiszen akkoriban el volt terelve a víz, szárazon dolgozhattak a munkások). 

Bár az alagút talán nem is legjobb kifejezés, hiszen a 2,8 méter átmérőjű betonelemekből összerakott cső csak félig van a Duna medrébe ágyazva. A másik fele elvileg kilóg a vízbe, valójában már kaviccsal borított.

Időnként aztán nem csak a vezetékek, meg azokat karbantartó személyzet, de a látogatók is átmehetnek az 550 méter hosszú csövön. Legutóbb március 31-én volt ilyen alkalom (ezúton is kösz a szervezést a Dunai szigetek bloggerének, valamint azt a három képet, amit az ő posztjából loptam el).

Az alagút pont ott vezet át, ahol a gát lett volna. A fellegvári fotón látható, visegrádi oldalon vízbe nyúló földnyelvtől indul a séta.

A lejáratnál az üzemeltetők kínálgatták a népet teával és mosolygós vízcseppformára pirospaprikázott zsíroskenyerekkel. Néhány lépcsőfok után - közvetlenül a felszín alatt - egy kis kiállítóterem van, onnan kezdődik a lejtő. Egy hosszabb vízszintes szakasz után pedig tükörképszerűen megismétlődik ugyanez a nagymarosi oldalon. 

Tulajdonképpen nem egy nagy durranás, kicsit olyan mint amikor a rómaiak beszélő madarakat ettek: az ízük nem volt más, csak ugye a tudat. Egy csőben végigmenni nem nagy kaland, na de a tudat, hogy 16* méteres vízoszlop van feletted!

Meg egyébként is remek programot lehet szervezni rá mindkét oldalon. Mi kisétálva barangoltunk kicsit Nagymaroson, akkor fedeztem fel a már említett vasúti átjárót is. Hogy mi mindent még, arról hamarosan bővebben írok.

Még több kép itt:

Még egyszer kösz a segítséget Szávoszt-Vass Dánielnek, a Dunai szigetek bloggerének! Aki szeretne átsétálni a Duna alatt, az lesse a DMRV Zrt. honlapját, mikor lesz a következő lehetőség.

*Frissítés1: Zsuzsannától kaptam egy levelet a poszt élesítése után, hogy "A Duna hazankban sehol sem eri el a 16 meteres melyseget, igy az alagut folott is csak 5 m-es a vizoszlop kozepes vizallasnal, nem 16! A maradek 10-11 m kavics-soder." Logikusan hangzik, ugyanakkor én sem a kisujjamból szoptam az adatokat: a helyben kifüggesztett táblán szerepelnek. Hogy ott miért szerepel ez az adat az rejtély. Hopp frissítés 2.: a megoldást alighanem Rézfánfütyülő Fűzangyal kommentelte ide!

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

Címkék: duna visegrád alagút pest megye közmű nagymaros agglomeráció ény agglomeráció ék

A bejegyzés trackback címe:

http://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr844374903

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

aeidennis 2012.04.10. 13:45:28

Szerintem ez a 16 méter a Duna középvízszintjére (KöV: valamely megjelölt időszakon belül észlelt vízállások számtani közepe) vonatkozik. Tekintve, hogy a Duna vízjátéka (=legnagyobb-legkisebb vízállás) 9 méterhez közelít, nehéz lenne relatív, adott vízálláshoz mért mélységet megadni.

wjozsi 2012.04.10. 14:03:28

Lehet, hogy a 16 méter a gát megépülte esetén lett volna a gát mögött közvetlenül (ha jól olvastam, ott van a cső).

hrvth 2012.04.10. 14:14:57

"akkoriban el volt terelve a víz, szárazon dolgozhattak a munkások"

Hová terelték a vizet? Akkoriban még gyerekcipőben jártam, most pedig csekély a képzelőerőm, úgyhogy kösz, ha valaki felvilágosít.

Öltönyösrabszolga · http://oltonyosrabszolga.blog.hu 2012.04.10. 14:32:49

Jujj de jó, kb 13-14 éve én is átgyalogoltam. Öregvagyok ázzze...

Van_mikrohullámú_sütőtök? 2012.04.10. 14:37:19

Ez szép lett! Annak idején még 7-8. osztályosan sok Moszkvics és Lada szélvédőjét mostuk a kompra várva - akkoriban nem hajléktalanok végezték ezt a munkát (nem is voltak)

dez01 2012.04.10. 14:44:21

Ebből írtam anno egy proszemináriumi dolgozatot..... Egy baromi nagy körgátat építettek bele a mederbe az egyik oldalra, több mint a meder felét elzárta (asszem balpartra) - ez biztos. Megcsinálták a cuccot. Utána szerintem a másik oldalra már nem építették meg, de lehet hogy rosszul tudom.

Gyáli úr 2012.04.10. 14:56:04

@dez01: Hát majd a hávégé kideríti szépen, létezett-e egyáltalán az a proszemináriumi dolgozat. Ismétlem, pro... szemináriumi.

dez01 2012.04.10. 14:58:52

@Gyáli úr: Ezúton töredelmesen bevallom, hogy a 2. számtechn. évfolyam feladatot plagizáltam:( - egy picit persze átírtam a kódban a feliratokat, de nem nagyon.... nem is kaptam rá csak 3-ast....

A többi 5 évben írt dolgozataim viszont saját kútfőből valók:)

OkoskaTo:rp 2012.04.10. 15:06:59

Azért tegyük hozzá, hogy a magyar Duna-szakasz egyik legsekélyebb gázlója épp itt található, aminek a hajózásán sokat javított volna a Dunaszaurusz (és persze az orosz gáztól való függőségünkön is kicsit).

(Az ittenihez hasonlóan jó kérdés, hogy a csepel-budafoki gázlót miért nem képesek már végre kirobbantani; miért jó az, hogy minden nyáron heteket vesztegelnek alatta-felette a lehorgonyzott uszályok.)

leslielong 2012.04.10. 15:32:18

Van egy hasonló viz alatti közmű alagút is. Közel a megyeri hidhoz. Ezen keresztül jön át a viz a szigeten megtermelt kútakból, a pesti oldara. Ez is nagy ritkán látogatható. Ha jól emlékszem a II. háborúba felakarták robbantani, de anno a vizügyesek elárasztották vizzel. Igy nem tudták.
Többször teveztem, hogy végig sétálok rajta, de egy érdeklödö csoportra lenne szükség hozzá. És utána spéci vizmüvek engedélyre. Állitólag megadják szakmai érdeklödöknek. Ki csatlakozna egy ilyen programhoz?

Laci

Rézfánfütyülő fűzangyal 2012.04.10. 15:53:18

A 16m magyarázata: 5m az átlagos vízállás és 11m a sóder-kavics ágy. Ez a réteg teljesen vízáteresztő. Ebből következik, hogy ebben az értelemben a 16m mélyen levő alagútra 16m-es vízoszlop nehezedik, A vízáteresztő kavicságy a víznyomást nem mérsékli!

Rézfánfütyülő fűzangyal 2012.04.10. 15:57:53

A vízterelésről:
A második képen a visegrádi oldalon látható holtágnak látsz öböl helyén folyt volna a Duna, míg az új félsziget és a nagymarosi part között építették volna szárazon a gátat.

ROTFL Manó 2012.04.10. 16:05:07

Mennyire örültem volna, ha még a bejárás _előtt_ jelent volna meg ez a felhívás az urbanistán. Simán mentem volna.

Yakk 2012.04.10. 16:23:03

Nem lehet ezt amúgy úgy megcsinálni hogy megnyissák a közforgalomnak? Mivel nincs híd a környéken, a gyalogosok/kerékpárosok számára jó kis átkelő lehetne. Még akkor is ha mondjuk egy százast be kéne dobni a bejáratnál...

aeidennis 2012.04.10. 16:23:51

@ROTFL Manó: A szervezők azt mondták lesz még alagútlátogatás idén. A dmrvzrt.hu-t kell figyelni. Egyszerre 20 fő indulhatott egy irányba, két héttel a látogatás előtt már lezárták a jelentkezést, akkora volt az érdeklődés.

hrvth 2012.04.10. 16:28:24

@Rézfánfütyülő fűzangyal:
De ha szárazon dolgoztak, akkor nemcsak ott folyt volna, hanem ott is folyt? Ha igen, van valakinek képe erről?

rexter 2012.04.10. 17:02:39

kar h nem epult meg a vizlepcso. a szlovakok egy csomo aramot termelnek belole, mi meg semmit, inkabb benzint meg szenet egetunk. megis mit zavart volna ott egy gat? a kilatas is csak erdekesebb lett volna. sok ostoba ultrazold.

Rézfánfütyülő fűzangyal 2012.04.10. 17:23:54

@hrvth: Az én emlékeim szerint a száraz munkagödröt és a terelést már nem fejezték be, Ha valaki másképp tudja (pl.: a blog szerzője), szóljon.

Zubreczki Dávid · http://urbanista.blog.hu 2012.04.10. 17:29:03

@Rézfánfütyülő fűzangyal: nekem a helyszínen elmondottakból ez jött le. mmt h a csövet le tudták fektetni simán

Rézfánfütyülő fűzangyal 2012.04.10. 17:33:58

Mea kulpa! Tévedtem! Az alábbi dokumentum
www.vit.bme.hu/vit/oktatas/feltoltesek/BMEEOVVAV30/bnv_tortenet_rovid.pdf
41. oldalán látható egy nagyon rossz kép a száraz munkagödörről.

Tapogatott Kukorica 2012.04.10. 19:13:59

Mennyibe kerulne egy ilyet epiteni a forgalom szamara? Egyik kommentelo is emliti, hogy egy ilyet nyugodtan hasznalhatnanak biciklisek, gyalogosok.
Olcsobb lenne egy hidnal vajon?

Tökibá 2012.04.10. 19:52:20

Párszor már voltam benne, de mindig lenyűgöz.

komplikato 2012.04.10. 20:02:50

@rexter: Az egy dolog, de vízerőmű hiányában idehaza nem lehet csak nagy vesztességgel szélerőműveket betáplálni a hálózatba. Valamint a Duna jó része a szabályozatlanság miatt alacsony vagy magas vízállás okán nem hajózható, ami elég nagy vesztességeket okoz. De hát biztos hülyék találták ki az 1800-as évek elején, hogy kéne szabályozni a folyót ...

Csubakka Mrozsek · http://orulunkvincent.blog.hu 2012.04.10. 20:04:08

sok sok évvel ezelőtt járkáltunk az építési területen, jó nagy gödör volt. kár, hogy akkor nem csináltam fotókat.

Ganésha (törölt) 2012.04.10. 20:36:29

@Rézfánfütyülő fűzangyal: Az igazi magyarázat a 16x16 vagy 16 a négyzeten, ahogy tetszik.

The Great Destroyer 2012.04.10. 21:23:48

Magyarország sajos a grósznagymarosi prodzsekt buktájával (THX Antall-Boross kormány) elektromos áramot tervezhetően csak fosszilis, vagy nukleáris technológiával tud termelni. A ződek kedvéért: a szél magyarországon minden híreszteléssel ellentétben nem tervezhető, nem gazdaságos, nem illeszthető a meglévő elektromos hálózatba. Az egyetlen esélyünk az egyébként az energiafelhasználás nagyobbik hányadát kitevő hálózati melegvíz (fűtés, fürdés, mosogatás) előállítása lenne napkollektoros és geotermikus rendszerek telepítésével(ezekkel gyakorlatilag a hőerőműveket lehetne kiváltani, illetve a távhő szolgáltatást mindenki számára elérhetővé és gazdaságosan felhasználhatóvá tenni).