Hajózható csatorna Budapest körül

 

Több olvasónkat is levélírásra sarkallta az 1838-as pesti árvíz térképe. A Rottenbiller utcai tavacska fotója után a fenti képet kaptam Ágnestől. A Nagykörútra tervezett hajózható csatorna tervét szerintem elég jól ismerik az Urbanista-olvasók, de ez a vízi M0-s nekem is új volt. Részleteket a Huszadik Századon találtam róla. Mint ott idézik a Vasárnapi Újságot 1912-ből:

Újabban Kvassay Jenő hozott nyilvánosságra egy tervet, mely komolyságánál és nagy jelentőségénél fogva megérdemli, hogy  „Vasárnapi Ujság” olvasóival röviden megismertessük.

Miként a mellékelt rajzból látható, a körcsatorna a Margitsziget fölött, körülbelül az ó-budai hajógyárral szemben indulna ki a Dunából s a Rákos-patak mentén haladva fölfelé a vízválasztóig; a szentlőrinczi határban visszafordul nyugatnak, majd a kőbánya-czeglédi vasúttal párhuzamosan haladva eléri a főváros határát s itt az 50 öl széles erdőövben az erzsébetfalvi határ mentén a soroksári Dunaágba szakadna.

Az egész csatorna hossza a Rákos-patak völgyében a vízválasztóig 17.5 km, a vízválasztótól a soroksári Dunaágig 11 km, vagyis összesen 28.5 km. Emelkedése a soroksári Dunától a vízválasztóig 34 m., melyet a Rákos-patak völgyében négy, a soroksári Dunaágtól Kőbányáig öt, vagyis összesen kilencz hajózó-csege győzne le.

A csatorna részére a Duna szolgáltatná a vizet, melyet vagy a Rákos-patak torkolatánál, vagy a soroksári Dunaágnál fölállított szivattyuk emelnének a csatornába.

A megépítés költségei, a kisajátítandó területek értékét nem számítva, 30 millió koronára emelkednének, melyből 13 millió korona esik a Rákos-patak völgyében haladó ágra, 17 millió pedig a visszatérő ágra.

Érdekes, hogy Kvassay ennek a csatornának a költségét a mellette fekvő területek értékemelkedéséből akarja fedezni. Ugyanis a csatorna mentén gyári és ipartelepek létesülnének s a forgalom jelentős mértékben emelkednék úgy, hogy a telkek értéke e miatt tetemesen megnövekednék.

Az értékemelkedésre példa a németországi Teltow-csatorna, melynek mindkét partján az 500-500 m. széles, vagyis összesen egy km. széles földszalag értéke a csatorna megépítése előtt mintegy 100 millió márka volt; a megépítés után pedig 500 millió márkára emelkedett, míg maga a csatorna csak 50 millió márkába került.

Kvassay még más példákat is hoz föl annak igazolására, hogy a környező telkek értéknövekedéséből a csatorna megépítésének költsége többszörösen kikerülne. Ha tehát a törvényhozás fölhatalmazná a csatorna építőjét, mondjuk a fővárost, hogy egy km. szélességben a csatorna menti telkeket kisajátíthassa s a csatorna megépítése után ismét eladhassa: nemcsak hogy az építés költségét kapná ki, hanem még tetemes nyeresége is maradna.

De nem tekintve a fővárosnak ezt a közvetetlen üzleti hasznát, szinte kiszámíthatatlan az a közvetett közgazdasági haszon, melyet a csatorna okozna. Az élelmiszerek olcsó szállítása megkönnyítené az emberek megélhetését, a nyers anyagok olcsó szállítása föllendítené az ipart s a közeli községeknek e csatorna segítségével való kapcsolata a fővároshoz, egyszerre megvalósítaná a Nagybudapest gondolatát.

Az Urbanista elköltözött! Ha nem akarsz lemaradni a friss posztokról, katt ide:

A bejegyzés trackback címe:

http://urbanista.blog.hu/api/trackback/id/tr302764101

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: HA FOLYÓVÍZ VOLNÉK 2011.03.23. 09:35:55

VIGYÉL ÁT, RÉVÉSZEMHa folyóvíz volnék, bánatot nem tudnék,Hegyek, völgyek között zengedezve járnék.Ahol kitérülnék, virágot növelnék,Hegyek völgyek között, virágot növelnék.Leányok leszednék, bokrétába kötnék,Az ő édesiknek kalapjára tűznék.(illus...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mákony Béla 2011.03.23. 09:18:36

Alig várom az első zseniket, a kommentekben, akik elmondják majd, hogy budapestnek pont erre lenne szüksége. Mert egyébként is a magyarok egy ősi hajózó nemzet.

És természetesen: "ezért tart itt ez az ország", "magyrország, 2011", "én nem nézem egyiket sem"

capor_ 2011.03.23. 09:22:35

@Mákony Béla:

Pont ez jutott eszembe nekem is:D

Egy jó dolog viszont történt ezzel kapcsolatban, nem épült meg :)

magyar bucó 2011.03.23. 09:27:00

Érdekes terv, ha jól látom, a Határ út, reptéri gyorsforgalmi és a Hungária körút vonalán lett volna.
Sokat változtatott volna Budapest arculatán, bár attól tartok, csak szemét és szennyvíz lenne benne.

aeidennis 2011.03.23. 09:43:00

A Rákos patak torkolati részének íve is egykori Duna-mederre utal, igaz, sokkal régebben feltöltődött annál. Feltehetően az elhagyott medret örökölte át a patak.

dunaiszigetek.blogspot.com/2010/10/egykori-duna-meder-nagykorut-alatt.html

Ezt felismerve tervezhették meg a csatornát, amely Reitter Ferenc meghiúsult tervének feleleveítéseként is felfogható. Erről még én sem hallottam. Valószínűleg hihetetlenül gyorsan lesöpörték annak idején az asztalról...

Jó Estét 2011.03.23. 10:05:07

@capor_: sztem vicces lenne azért :)

regress 2011.03.23. 10:22:46

ez elég komolytalan,de egy tisza-duna csatorna építésének nagy haszna lenne

syklist · http://hanglepel.wordpress.com/ 2011.03.23. 10:35:02

@regress: van már, nem is egy. Pl. az egyik Taksony meg Dunaharaszti közötti részről indul.

SP (a bátor) 2011.03.23. 10:38:17

Amikor ezt tervezték Európa-szerte "divat" volt a csatornaépítés. Ennek eredménye mind a mai napig megtalálható például a németalföldi országokban. Akkoriban még nem voltak teherautók, de még a vonatok sem voltak képesek nagy tömeget megmozgatni, s a nagy mennyiségű áruk mozgatását gazdaságosan vízi úton tudták megoldani.
Valószínű, hogy ez a terv is ezt a célt szolgálta volna.

syklist · http://hanglepel.wordpress.com/ 2011.03.23. 10:42:35

illetve elsiettem, a Taksonynál indulót csak elkezdték, de nem készült el. Viszont lentebbb van egy csatorna, Bajánál indul, de Szerbia területén folyik bele a Tiszába.

majomkutya 2011.03.23. 10:54:22

Nekem tetszik, csak gondolom ma már nem lehet megcsinálni.
Imádom a vizet, minden mennyiségben való a víz mindenhová.

Gyárfás 2011.03.23. 11:01:28

Én ezt csak akkor támogatnám, ha kitiltanák a folyóról a koszos hajókat és fákat ültetnének a helyére meg kerékpárutat.

chipanddale74 · http://www.autosvilag.com 2011.03.23. 11:02:00

Az újgazdag magyar fiataloknak itt van a csatornán közlekedéshez a legjobb jármű:
www.autosvilag.com/index.php/Shark-Amitol-lehidalnak-a-haverok.html

ChatMan 2011.03.23. 11:10:24

Fantasztikusan jó ötletnek tartom, főleg azért, mert így a főváros olyan helyeire is eljuthatna a dunai árvíz ahová eddig egyáltalán nem.

WinG 2011.03.23. 11:19:06

hajózhazó csatornát budapest ALÁ!

mekkora lenne már, a kettesmetró helyett jönne egy folyami gőzös.

záporjózsi 2011.03.23. 11:21:42

@Jomkipp úr: "Amikor ezt tervezték Európa-szerte "divat" volt a csatornaépítés."
Európa-szerte kb. 400 éve erős "divat" a csatornaépítés.
@regress: Sajnos arról lekéstünk, mert már megépült. Más kérdés, hogy kellene még, valamint milyen állapotban van. Sajnos a haza vízgazdálkodás elég gyenge lábakon áll, pedig jelentő hasznot tudna termelni. Na nem ez az egyetlen infrastruktúra, amely használhatatlan...

záporjózsi 2011.03.23. 11:23:26

@WinG: Gőzzel működő metró volt már, az nem kunszt.

@ChatMan: Sajnos a csatornákkal járó gátrendszerek ezt megakadályozzák.

aeidennis 2011.03.23. 11:27:15

@záporjózsi: gát helyett valószínűleg zsilipekkel oldották volna meg az áradások kiküszöbölését (mint a soroksági ágban) és a szintkülönbségek áthidalását, már ha megépül a csatorna.

záporjózsi 2011.03.23. 11:38:05

@aeidennis: Eddigi ismereteim szerint a zsilipekhez valamilyen szinten gátak vagy magaspart is tartozik. ;) Legalább is kicsit csatornázottabb országokban.

bunko_jobbos 2011.03.23. 11:41:12

Elég racionális terv, de a vasút elterjedése tejesen fölöslegessé tette. Érdekes.

magyar bucó 2011.03.23. 11:48:54

@syklist: Egy sincs, annak is csak a neve az, de közel se megy a Tiszához.

aeidennis 2011.03.23. 11:51:13

@záporjózsi: Ha zsilippel lezárjuk a csatornát, már nem jut be az árvíz, így gátrendszerre sem lett volna feltétlen szükség.

magyar bucó 2011.03.23. 12:00:41

@záporjózsi: Amennyiben a Ferenc-csatornára gondolsz Szerbiában. Mert a Budapest közeli "Duna-Tisza csatorna" van vagy 10 km hosszú.

Ronald 2011.03.23. 12:11:56

Bécsben sem pont a központot szeli át a hajózható Nagy-Duna.

Suna bácsi 2011.03.23. 12:45:49

Londonban hajókáztam a csatornákon narrow-boat-tal, nekem tök tetszett.
Régen pl. a csatornákon szállították be Londonba és a nagyvárosokba a szenet, ezért Anglia keresztbe-kasul el van látva csatornákkal.
Továbbá a háború idején az utánpótlást is a csatornán szállították, ami rém praktikus volt: ha egy utat találat ér, akkor nagy bombatölcsér lesz, nehezen közlekednek rajta az autók, de még a tankok és gyalogosok is.
Ezzel szemben ha egy ilyen csatornába bebaszott egy Faukettes, akkor na bumm... lett egy öböl, és kész, járható maradt a viziút.

ZboroKrisz · http://artinterior.blog.hu/ 2011.03.23. 13:27:37

ez mekkora királyság lenne. nekem bejönne a vízibusz, én is vízfüggő vagyok :))

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.03.23. 13:33:17

Ma már ennek a csatornának kevés létjogosultsága van, ám ez nem jelenti azt, hogy bocsánatos bűn a Dunát, mint kihasználatlan tömegközlekedési útvonalat ennyire figyelmen kívül hagyni! Újpest, Óbuda - Belváros - Csepel, Soroksár, Újbuda viszonylatban igen komolyan meggyorsítaná a közlekedést. Vö.: -Bangok, Chao Phraya-line.

cso zsi 2011.03.23. 13:39:22

@Ronald: Ott 1800 körül még úgy volt, hogy a vizesárok egyik tagja a Duna volt. Ezt időközben betemették a város bővülése miatt, és létrehoztak észak felé egy szigetet.
Nálunk már akkoriban versengés volt a két oldal között, így került partközelbe az, ami máshol normális belváros.

Spanish VVax 2011.03.23. 13:40:52

@efes: Szerintem is bűn kihasználatlanul hagyni a Dunát. Iszonyú pazarlás nem élni a lehetőségekkel. Amikor még sokat autóztam dél budáról északra, (nap mint nap, oda vissaz), mindig lehangoltan néztem a rakpartról a tök üres dunát, miközben a rakparton azon a keskeny 2 sávban totyorogtak az emberek égetve feleslegesen a benzint, idegesitve egymást.

záporjózsi 2011.03.23. 13:41:05

@aeidennis: A gát mindkét irányba gát, csak attól függ, hogy mekkora emelkedést akarsz legyőzni vele.

@efes: Eljutási időket ha kaphatnánk. Nem, nem menetidőt, hanem eljutási időt...

@Suna bácsi: Vagy úgy beomlik, hogy kotorni és építeni kell, mert nem fér el az úszómű.

smartdrive 2011.03.23. 13:42:51

@syklist: az nem sokat segít az egyre jobban elsivatagosodó Kiskunságon. ha még lejjebb mész, maga a Tisza folyik bele a Dunába

cso zsi 2011.03.23. 13:43:30

@ZboroKrisz: Brisbane-ben egész használható vízibusz rendszer van. Persze, nem Hófehérke, és hasonló lassújáratú sétahajók, hanem elég gyors kis CityCat katamaránok.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.03.23. 13:48:12

@záporjózsi: Bangkokban a leghosszabb táv kb. annyi, mint az északi összekötőhídtól mondjuk a Lágymányosi hídig (sőt, tán még hosszabb) és ez kb 45 perc, kikötésekkel és vagy 15 megállóval együtt. Ott megy mint a pinty. Két fős személyzet van a csónakokon, egy sofőr az elejében és egy kaller a végében, csak ott lehet le- és felszállni, valamint ő irányítja sípjelekkel a kikötést is. Egy megálló nem több, mint amennyit a hetes busz tölt a Blahán. Kurva jó, és Bangkokban kb. 4szer annyian élnek, mint Budapesten, a forgalom pedig sokkal nagyobb.

efes · http://efesasanisimasa.wordpress.com/ 2011.03.23. 13:53:38

@efes: Most nézem, a legnagyobb távolság 21 km, és ezt a leggyorsabb járat teszi meg 45 perc alatt. Háromféle van amúgy, a totojázós is megvan szvsz 1 óra 20 perc alatt, de az tényleg minden utcánál kiköt.

záporjózsi 2011.03.23. 13:59:16

@efes: Eljutási idő = rágyaloglás + várakozás + utazás + átszállás + várakozás + utazás + elgyaloglás. Ebből az utazási idő szokott a legkisebb lenni, a legkényelmetlenebb pedig az átszállás és a várakozás. Ezen a dunai hajók nem segítenek, ugyanis hiába lehet magas a végsebességük, ha a kikötésekkel (alapszabály a sodrással szembeni kikötés, persze van kivétel) és az utascserével sok megy el és még ritkán is jár. Természetesen nagyon jó lenne, ha a Duna folyására merőlegesen is sok helyre, különösen Pesten és a Csepel-szigeten sok helyre eljuthatnának a hajók. De ennek az infrastruktúra építési költsége jelentősen meghaladja a gyors közút vagy a vasút építési költségét és üzemeltetésben sem jelentősen alacsonyabb. Ettől még én is szeretnék gyorsjáratú hajóval közlekedni, csak ne legyen prioritás. Kb. olyan, mint a gyaloghíd.
A bangkoki hajók kb. busz kapacitásúak. Ha valóban értelmes gerincet akarnál adni a városnak kb. 5 percenként kellene közlekedni velük, úgy sem lesz igazán gerinc, hanem más, alacsonyabb üzemköltségű eszközről szeded le az utast. Érdekes lenne az biztos...

charlie 2011.03.23. 14:32:08

Régebben (?) a BKV-nak is volt vizibusza, csak nem tudott róla senki, nem is reklámozták, talán már meg is szüntették.

Spiritmonger 2011.03.23. 14:35:32

azért nem jó a terv, mert kirekesztő, nincsen külön vizibiciklisáv kijelölve a csatornán...

Ejoy 2011.03.23. 14:45:32

A csatorna melletti földsávot megvennék előre a politikusok, meg az offshore cégek, így abból nem lehetne finanszírozni az építést. A csatorna költsége pedig elkészülésre a duplájára emelkedne az előre nem látható költségek miatt...

Van_mikrohullámú_sütőtök? 2011.03.23. 16:43:18

@Ejoy:
pont erre gondoltam.

Továbbá bizottságok alakulnának amiknek célja lenne a drágulás elemzése, de mivel semmihez sem értenek kiadnák külsős cégnek amelynek tulajdonosa spekuláns/politikus akik letöltenek a zinternetről valami bullshitet, de a munkájukért 1 csilliót számláznak.

Amikor már 25 éve nem történik egy kapavágás sem, de már az elemzés elemzését is kielemezték 3x kiderítik, hogy nem jó a nyomvonal, így kidolgoztatnak egy újat ami igaz, h zerge-batzta kanyargós lesz, de még több telek lesz érintett.

Megkezdik végre az építkezést, de az első lapát földnél rájönnek, hogy épületet veszélyeztet (újabb tanulmány) meg kell erősíteni. A 2. ásónyomnál a zöldek ritka gilisztát találnak és/vagy Mari néne öreganyjának a sírját (tanulmány az átköltöztetésre)

3. ásónyomnál azok a cégek tiltakoznak akiket kizártak a tenderből (tanulmány)

4. ásónyomnál azon telek tulajdonos akik azt hitték arra megy a nyomvonal, de nem...

Az első gödröcske után az alvállalkozók alvállalkozóinak alvállalkozói lezárják az építkezést mert nem fizette őket ki az állam...

algi 2011.03.23. 17:48:52

Szerintem a legérdekesebb a térképen a Duna—Tisza-csatorna.

Molnárgörény · http://molnargoreny.blog.hu 2011.03.23. 19:36:54

A Duna-Tisza csatorna éppen Dabasig ér, úgyhogy kissé karcsú...

de la Mancha 2011.03.23. 19:40:20

Persze, tök jó ötlet. Már a Nagykörúton is meg akarták csinálni, asszem Reitter Ferenc. (Az talán kisebb lett volna.)
Mégis, van néhány kérdés: (1) hogyan csatlakozik vajon az M0-ás hajóút az autópályákhoz? Lehajtó, gyorsítósáv, csomópont, ilyenek? Nagyon jól nézne ki egy vízi körforgalom is...vagy alakítsuk át az összes autópályát is folyóvá? (2) hány hidat kéne építeni a főváros pesti oldalából keletkező szigetre? Szerintem legalább két tucatot. Jó üzlet, talán még nagyobb, mint a csatornát megcsinálni...
Apropó, csatorna: mi lesz a hajóút két oldalán lévő szennyvízcsatornákkal? A vízbe nem engedhetik a lét, át kell szivattyúzni - ez se rossz az építőknek, és még sok áramot meg karbantartást is fogyaszt.
Mennyi lesz az M0 folyón a megengedett sebesség? 80 vagy 110? Esetleg 130, ha van 2x2 fizikailag elválasztott (!) sáv, meg kétoldalt leállóöböl, folyamatosan.

záporjózsi 2011.03.24. 00:20:17

@magyar bucó: Igen, arra ami megépült. A teljesre és a csonkára...