Hétvégi lazításnak itt van ma is egy nap képe: Vox fotója a Klotild Palotáról (akinek van még pár hasonló alkotása az oldalán). Tökéletesen illik a Batman-es, horroros Urbanista sorozatba, ahol szerepelt is az épület, csak nem volt hozzá ilyen jó illusztráció. Amúgy meg töltsetek fel urbanista cimkével képeket az Indafotóra, és egyből idekerültök egy jobb hasábba, na meg az Index címlapjára!

A kérdés, hogy volt-e valaha itt egy n betű? És volt-e valaha itt park? Amúgy meg töltsetek fel urbanista cimkével képeket az Indafotóra, és egyből idekerültök egy jobb hasábba, na meg az Index címlapjára! [Fotó: retek, a Retekblog és a Csak a szépre! bloggere]

Azt kell mondjam a Pannonosok elég jó fejek. Miután lebuktattam a Pannon Házas vírusmarketingjüket, meghívtak a házavatón rendezett fenntartható építészeti konferenciájukra. Persze benne van a pakliban, hogy berántanak a vécébe és bosszúból megfojtanak egy tápkábellel, de ennyi kockázat belefér. Ezt leszámítva csábító a program, meg a társaság is: az Urbanistán kívül az Octogon és a Közteret jegyző 3h építésziroda közvetíti az eseményt a házavató blogon, ahol a program is olvasható. Kérem maradjanak velünk, a bloggert megölni nem kell félnetek jó lesz.

Verók István, terézvárosi polgármester kiakadt a szép csendes kerületben haladó autósokra, kerékpárosokra valamint a szomszédaira. Kívánságlistáján amúgy logikus kérések vannak, de így peticiószerűen a Fővárosnak elküldve elég furán hat a kezdeményezés.:

FANTASZTIKUS EGYEDI TERVEZÉS- A TULAJDONOS OKLEVELES ÉPÍTÉSZ, AKI EGYMAGA TERVEZTE A BELSŐ TEREK HARMÓNIÁJÁT ÉS AKI, NEM KIS MUNKÁKAT TUDHAT A HÁTA MÖGÖTT.

 

- ennek a hirdetésnek már ez a mesés kezdése is megérne egy posztot. (Uram Atyám, egy okleveles építész, aki egymaga tervez! Buszvezető, aki tök egyedül vezeti a buszt, a biciklis futár, aki segítség nélkül egyensúlyoz két keréken, és a trafikos, aki magányos óriásként egymaga adja ki Nemzeti Sportot az ablakon! Hihetetlen!!!) Csakhogy, ami igazán érdekes benne, az a medence.

Miután a Borfesztiválon végigkóstoltuk a Lisicza teljes szortimentjét oda-vissza, lesétáltunk a várból és átballagtunk a Lánchídon Pestre. Lehet, hogy már korábban többször elmentünk mellette, de most egy kis pécsi cirfandlival élesített szemünkkel kiszúrtuk, hogy egy lakat van kattintva a díszkivilágítás egyik lámpájára. Meg a mellette levőre is. Meg tulajdonképpen az összesre, ami elérhető magasságban van. Némelyikre kettő is. Olyan, mintha itt kezdene csírázni a híres pécsi lakatos kerítés (ahová szerelmesek zárnak lakatot örök hűségük jeléül) budapesti párja.

A Pruned blog háromrészes összeállítást (1, 2, 3) készített arról, hogy lehet kihasználni a hidak parti része, autópálya- és vasúti felüljárok alatti (olykor szó szerint) holt teret. A felsorolt példák közt van egész jó park, ahol olykor hatalmas rendezvényeket tartanak, sportpályák (bringától a fociig), földszintes egyetemi épület, vendéglő, miegymás. Londonban én is láttam tök jó focikispályákat a gyorsforgalmi felüljárók alatt. Budapesten hány ilyen területnek lehetne funkciót találni?

Hombre egy csomó képet töltött már fel urbanista-címkével, közülük több is a szabadkai színház átépítését mutatja. Hogy pont ezt választottam a klassz fotók közül, annak oka csak a legnagyobb nagyításban látszik. Az óriásplakáton ugyanis felirat hirdeti: "jó színház port kavar!" Mennyivel jobb szövege ez, mint "az okozott kellemetlenségért..." vagy "Önökért épül a ..." kezdetű feliratok. (Bár ebből a műfajból személyes kedvencem a templomok ajtajába ragasztott telefonkikapcsoltatós felszólítás, mely így kezdődik: "Jézus Téged is hív. De nem mobiltelefonon.")

"A konyha és a fürdő egy légtérben van a nappalival" - írja a hirdetés erről a XVI. kerületi kecóról, amelyik ráadásul klasszul fel is van újítva, tehát nem azért van a fürdő a konyhában mert ott lehet melegíteni a lavórba a vizet. A barna csempét nem nagyon szeretem a fürdőben, de itt tök jól megy a konyhabútorhoz. Nevezzük mondjuk amerikai fürdőszobának az amerikai konyha mintájára. (Annak mondjuk örülök, hogy amerikai vécé nincs a konyhában.) Amúgy meg kifejezetten tetszik: szemmel lehet tartani a fazekakat a kádból, az ember kicsit kiugrik, megkavarja a levest és visszacsobban a habokba. [Nagyításhoz katt a képre. Tipp: rufufu. Kösz!]

Mindenki előtt közismert, hogy mennyire gyűlölik egymást a budapesti városblogok, hogy klikkekre, pártokra bomolva kiabálnak kígyót-békát egymásra. Közöttük talán csak az Urbanistának sikerült megőriznie függetlenségét, én ugyanis nem csatlakoztam egyik párthoz sem: érdek nélkül, őszintén utáltam mindenkit. Na de most lezárjuk a sokakat zavaró háborúskodást és tiszta lapot nyitunk a városblogger-történelem nagykönyvében: 16-án szerdán 18 órától fröccsözünk a Kőlevesben (mármint a Kertben-lásd kommentek) a Városképp, a Forrás:Budapest, a 8ker, a Táj-kert, a Városjáró, a Sadia-Mintti, a MuMa és talán a Retek/Csak a szépre! bloggereivel, valamint Thylessel (-szel?). (A Budapest Jövője és a Budapest Száksz sajnos nem ér rá, de üdvözletét küldi, a lista pedig remélhetőleg folyamatosan bővül). Akit érdekel a város és/vagy szereti a fröccsöt, jöjjön. A program persze változhat, mert például, ha a Kőlevesben (ahol még soha nem jártam) rossz a bor, akkor sörözni fogok. [fotó: agatha/indafotó]

Építőanyag-lerakat import sárral és norvég fecskenyállal, óriásplakát a 12 százalék amőbát tartalmazó Pocsolya üdítőről és a Madárijesztő című horrorfilm posztere. A Miskolcon "még úgy 10 napig" látható Madárváros elfér egy lombkoronában, de ennyi zsenialitás van belegyömöszölve, mint a Pécs 2100 projektbe. A madarak békésebbek, mint a politikusok és rosszabbul fogalmaznak feljelentéseket, ezért alighanem kisebb visszhangja lesz mint a kulturális főváros paródiájának, pedig legalább olyan jó. (Lehet, hogy felnyomom az egészet a Magyar Madártani Egyesületnek, hátha felháborodnak és akkor kap egy kis reklámot a Madárváros is.) Pár fotó alant, jó sok fotó pedig a Kétfarkú Kutya honlapján, mely sajnos még mindig nem linkelhető posztonként, de így legalább továbbpörgettek a többi alkotásra is.