"1922, Elkészült a hatalmas 3000 főt befogadó nézőterével, Európa legnagyobb kertmozija. Az itt bemutatott képeket nézegető embereket, még mai is lenyűgözi a létesítmény impozáns látványa. Talán arra gondolnának sokan, mint én, hogy de jó is lenne még egyszer a padok között ülni. Nézni és hallani Csita makogását, hallani Tarzan diadalmas, égig zengő ordítását, mellyel a világ tudtára adja a győzelmét, hogy legyőzte a legyőzhetetlent.” - kezdi hangulatos postját a FalArt bloggere.
Általában csak friss bejegyzéseket szoktunk szemlézni, de most kivételt tettünk. Nem csak azért, mert Szasza olyan jó szívvel ajánlotta („szerintem egy postot mindenképpen megér, ha a rádaymihálykodás is a profilotokban van”) vagy mert csapott hozzá egy nol-cikket és egy helyszínt is a Google Mapson. Még csak nem is azért, mert az utóbbi időben elég sok mozis téma bukkant föl, például nálunk az Átrium tetjén kialakított penthouse vagy a bp jövője blogon a Kőbánya mozi története. Ami engem legjobban megfogott az a FalArt blog maga, ugyanis nagyon érdekes, ahogy a pesterzsébeti helytörténet és lokálpatriotizmus párosul a graffititémával. Örülök, hogy felhívta rá a figyelmemet, érdemes belekattintani!
